Magyarország az utóbbi fél évszázadban folyamatosan aktív diplomáciai tevékenységet folytatott a Távol-Keleten. A térség szocialista országai után 1959-ben újra felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Japánnal, az 1980-as évek végén pedig – a kelet blokk országi közül elsőként – Dél-Koreával. Az 1990-es években Tajvannal létesítettünk nem hivatalos viszonyt. Az Orient Expressz aktuális adásának vendége e kapcsolatok fejlődésének egyik fontos magyar résztvevője és alakítója, Mátyus Sándor volt diplomata.

Mátyus Sándor egész életében diplomataként dolgozott. 1969-ben angol és japán szakon végzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, majd 1970-től négy éven át Magyarország tokiói nagykövetségének kulturális és sajtóattaséja volt. Ezután a külügyminisztériumban felelt különböző ázsiai területekért, majd 1983-ban megint Tokióba került. Később részt vett Magyarország és Dél-Korea diplomáciai kapcsolatfelvételének előkészítésében. A rendszerváltozás után egy stockholmi kitérő után visszatért Ázsiába: 2001–¬2005 között magyarországi tajpeji képviseletét vezette, majd Afganisztánban szolgált nagykövetként. 2010-ben vonult vissza a diplomáciai szolgálattól.
A kétrészes beszélgetés első részében pályájának első feléről lesz szó. Hogyan lett valaki diplomata az 1960-as években? Milyen volt Japán 1970 körül? Mi volt egy szocialista ország kultúrdiplomatájának feladata a kapitalista szigetországban? Mit akartunk ekkoriban Japántól, és mit akart Japán tőlünk? Hogyan és miért vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával?

A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. január 8-án.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Az Orient Expressz újévi adásában négy szerkesztő - Günsberger Dóra, Salát Gergely, Szakáli Máté és Szilágyi Zsolt - saját ázsiai zenei élményeiről beszél, sok zenével illusztrálva az elhangzottakat.

Mit hallgatnak a szerelmes pakisztániak? Mit bömböltet a mongol sofőr végtelenítve egy-egy tizenhat órás úton? Mire táncolnak az indonézek? Hogy hangzik, ha a kínai citera dob+basszus+gitár alapra peng? Összefér-e a sámánzene és a hajmetál?

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. január 1-jén.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Az Orient Expressz karácsonyi különszámának témáját természetesen az ünnep adja. A műsorban körbejárjuk Kelet-, Délkelet- és Dél-Ázsiát, hogy megtudjuk: a térség egyes országaiban hol jelent valamit az ünnep, kik és hogyan ünneplik a karácsonyt, hol élnek keresztények, milyen szokásokat követnek. És szó lesz persze arról is, hogy a felszínes nyugatosodás milyen módon jelenik meg karácsony táján az ázsiai nagyvárosokban, hogyan igyekeznek a kereskedők a karácsonyt ürügyként használva némi plusz fogyasztásra ösztönözni a

A műsort az Orient Expressz összes szerkesztője - Gulyás Csenge, Günsberger Dóra, Salát Gergely, Szakáli Máté és Szilágyi Zsolt - készítette, s mellettük megszólal még Hidasi Judit japanológus.

Elhangzott a Civil Rádióban 2018. december 25-én. 

 Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A hivatalos történetírás szerint éppen negyven éve, a Kínai Kommunista Párt XI. Központi Bizottságának 3. plénumán hirdették meg a reform és nyitás politikáját Kínában. Az 1978. december 18–22. között zajlott találkozóval kezdődő, jelenleg is tartó reformidőszakban Kína történelmi léptékben is páratlan ütemű és mértékű gazdasági-társadalmi változásokon megy keresztül, s a szemünk előtt válik világhatalommá. A Kínai Népköztársaság fejlődését kiemelt figyelemmel, éles vitákkal és szélsőséges véleménykülönbségekkel kísérik a külföldi szakértők és döntéshozók, de Kínán belül sincs egyetértés sem az eddig átalakításokkal, sem az ezután követendő úttal kapcsolatban.

Hogyan kezdődött a kínai reform és nyitás? Volt-e mesterterv? Mit tudott Deng Xiaoping? Mi a kínai csoda titka? Létezik-e kínai modell? Miért értik félre rendszeresen a kínai fejleményeket a külföldi szakértők?

Az Orient Expressz vendége Kusai Sándor Kína-szakértő, Magyarország volt pekingi nagykövete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének címzetes egyetemi docense, a modern Kína egyik legnevesebb magyar szakértője.

A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt.

Elhangzott a Civil Rádióban 2018. december 18-án. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Mongólia az ellentétek országa. Ha egy beszélgetésben szóba kerül, általában a Dzsingisz alapította nagy mongol birodalom, a tatárjárás, a szinte végtelen belső-ázsiai puszták és a nomádok jutnak eszünkbe. Az ország hatalmas, 17-szer nagyobb hazánknál, ugyanakkor lakosainak száma alig haladja meg a 3,3 milliót. Kétségtelen, hogy sokan a hagyományos nagyállattartó nomád gazdálkodást folytatják, de a mongolok kétharmada ma már városokban él, Ulánbátor modern főváros, és a modernizáció rohamléptekkel halad az egész országban. Vidéken ma is sokan jurtákban laknak, de ezeknek a jurtáknak immár elengedhetetlen részei a napelemek, a tévé és a modern elektronikai eszközök. A mongol nomádok legtiszteltebb állata ma is a ló, de nyájaikat immár kínai motorbicikliken terelik. A gazdaság fontos alapját adja a nomád állattenyésztés, de a banki és szolgáltató szektor, az ipari és bányászati beruházások szerepe ma már meghatározó. A mongolok rendkívül büszkék nomád hagyományaikra, és miközben a globalizáció kikerülhetetlenül befolyásolja a mai kultúrát, ennek hatása a nomád gyökerek, az önálló kulturális identitás hangsúlyozásának fontosságát csak még inkább megerősítette.

Arról ma is sok szó esik, hogy a magyarok és a mongolok kulturális gyökerei sok tekintetben egy tőről fakadnak, de azt talán kevesen tudják, hogy a két ország története nem csak az idén 777 éves tatárjárás idején kapcsolódott össze, de a 20. század második felében is, és a rendszerváltás óta eltelt immár majd’ három évtizedben is sok szállal kötődött egymáshoz.

Milyenek a magyar–mongol kapcsolatok? Mennyiben érezhető még a 20. század második felének szoros együttműködése? Valóban „jó szívvel” gondolnak még a magyarokra? Milyen a mai mongol vidék? Milyen a város? Hogyan változott a mongol gazdaság az elmúlt negyedszázadban és milyen távlati lehetőségek vannak? Az ország földrajzi helyzete meghatározza a külpolitikai mozgásterét. Hogyan próbálnak ezen változtatni? Ma is meghatározó a „harmadik szomszéd politika”?

Az Orient Expressz vendége őexellenciája Zeneemyadar Batbayar úr, Mongólia rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete.

A riporterek Szilágyi Zsolt és Günsberger Dóra.

Elhangzott a Civil Rádióban 2018. december 11-én.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Az ősi Selyemút nemcsak kereskedelmi célokat szolgált, hanem a Nyugat és a Kelet találkozásának fő színtere is volt. A Kr. e. 2. századtól kezdődően több mint egy évezreden át használatban lévő útvonalon az áruk mellett vallások, eszmék, művészeti stílusok és technológiák áramlottak a nagy civilizációk között. A Selyemút menti belső-ázsiai városokban és oázisokban keveredtek a kínai, az indiai, az iráni, valamint a nyugati kultúra elemei, sajátos helyi világokat létrehozva.

A Selyemút földrajzi viszonyainak és kulturális emlékeinek feltárásából magyar tudósok is kivették a részüket, s két kutatónk, Széchenyi Béla és Stein Aurél expedíciói világhírűvé váltak. 2018 novemberében nyílt meg a „Magyarok a Selyemúton – a Széchenyi-expedíció és Stein Aurél” című kiállítás, amely ezeket a kutatókat és útjaikat mutatja be. A kiállítás január 7-ig ingyenes látogatható az Ybl Budai Kreatív Házban az Ybl Miklós téren, a Várkert Bazárnál.

Mi az a Selyemút, és mit kerestek rajta a magyarok? Ki volt Stein Aurél? Hogy vetődött a legnagyobb magyar fia Kínába? Mit rejtettek a dunhuangi barlangok? Hogy jön létre egy kínai-magyar kiállítás?

Az Orient Expressz vendége Kelecsényi Ágnes, az MTA Könyvár Keleti Gyűjteményének vezetője, a Magyarok a Selyemúton kiállítás kurátora.

A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018. december 4-én. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A Fülöp-szigetekről a magyar közvélemény nagyon keveset tud. A 7641 szigetből álló, százmilliós lakosságú ország csak az utóbbi években szerepel rendszeresen a hírekben sajátos stílusú elnöke, Rodrigo Duterte viselt dolgai miatt, de hogy pontosan milyen folyamatok zajlanak a filippínó területeken, arról alig van hiteles információn. Pedig az ázsiai–csendes-óceáni térség egyik fontos államáról van szó, amely jelenleg a régióban zajló kínai-amerikai vetélkedésnek is fontos terepe.

Miért vetélkednek évszázadok óta nagyhatalmak a Fülöp-szigetek feletti befolyásért? Hogyan alakult az ország sorsa a függetlenség elnyerése óta? Mennyire demokratikus a filippínó rendszer? Mit kell tudni Rodrigo Dutertéről? Mi értelme a hírhedt drogellenes háborúnak? Hogyan egyensúlyoz Duterte Kína és az USA között? Létrejöhet-e újra egy Marcoséhoz hasonló diktatúra?

Az Orient Expressz vendége Klemensits Péter történész, Délkelet-Ázsia-szakértő, a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet szenior kutatója.

A riporterek Salát Gergely és Gulyás Csenge.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018. november 27-én. 

 Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

India a szélsőségek hazája, ahol minden és mindennek az ellenkezője egyszerre jellemző. Csak hogy néhány példát említsünk – India a világ egyik legnépesebb országa – 1.3 milliárd fő hazája -, ahol egymás mellett van jelen a rendkívüli szegénység és a hihetetlen gazdagság és ahol bár az alkotmány eltörölte a kasztrendszert, az mégis tovább él és alapvetően meghatározza a társadalmi berendezkedést. India magát szekuláris államként definiálja, ám 2014 óta a szélsőséges, a társadalom és állam hinduizációját célként kitűző Bharatiya Janata Párt alkot kormányt Narendra Modi vezetésével.

Hogy kerül valaki fiatal kutatóként Indiába az 1970-es években? S hogy fogadták az indiaiak? Hogyan értékelhetjük az Indiát meghatározó ellentéteket, és hogyan értelmezhető egy ennyire más hagyományokon és társadalmi struktúrán alapuló kultúrkör európai fogalmak segítségével? Milyen párhuzamokat vonhatunk az európai és az indiai társadalmi fejlődés között? Mit tudnak Indiában Magyarországról és egyáltalán, milyen India egy magyar kutató és diplomata szemével?

Az Orient Expressz vendége Balogh András egyetemi professzor, nagykövet, India-szakértő.

A riporterek Günsberger Dóra és Salát Gergely.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018- november 20-án.

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A kínai internettel kapcsolatban a nyugati sajtóban a leggyakrabban tárgyalt téma a cenzúra. A különböző honlapok letiltásáról, posztok törléséről szóló hírek mögött a valódi – és alighanem globális jelentőségű – folyamatok alig jelennek meg, pedig bőven lenne miről beszámolni. A kínai internet a világon a legtöbb felhasználóval rendelkezik, s az online kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatások területén a távol-keleti nagyhatalom már érezhetően a nyugati világ előtt jár. A kínaiak nagy része ma már az interneten vásárol, és a városokban a mobiltelefonos fizetés nemcsak a készpénzt szorítja ki, hanem a bankkártyákat is. A kínai netes cégek térnyerése nem szorítkozik Kínára: karácsony közeledtével mi, magyarok is egyre inkább az AliExpresszről rendeljük meg az ajándékokat.

Hány millió kínai internetezik? Mire használják a világhálót? Hogyan vásárolhatunk egy telefonnal? Mivel megyünk többre: készpénzzel vagy QR-kóddal? Érdemes-e letölteni a WeChat applikációt? Kik uralják a kínai e-gazdaságot, és miért? Miben jobb vetélytársainál az Alibaba? Mi az a mesterséges intelligencia, és miért jók benne a kínaiak?

Az Orient Expressz vendége Bánhidi Ferenc közgazdász, távközlési szakértő.

A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018- november 13-án. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Amikor a 19. század közepén a gyarmatosító hatalmak megjelentek a Távol-Keleten, az új helyzetre az egyes országok eltérő válaszokat adtak. Sokan megpróbáltak bezárkózni, hogy minimalizálják a külső hatásokat, ami persze nem járhatott sikerrel. Japán egész más utat választott. Modernizálta politikai, társadalmi, gazdasági rendszerét, s néhány évtized alatt Ázsia legerősebb hatalmává vált. Kapui kényszerű megnyitása után a szigetország hamarosan maga is gyarmatosítani kezdett. A 19. században Japán volt az egyetlen nem nyugati ország, amelynek sikerült felzárkóznia a legfejlettebbek közé – ami persze a gazdasági virágzás mellett újabb problémákhoz, konfliktusokhoz és tragédiákhoz is vezetett.

Mit csinált másként Japán a 19. században, mint a többi ázsiai ország? Milyen hagyományos alapokra épülhetett a japán modernizáció? Elzárkózott-e Japán a Meidzsi-restauráció előtt? Mi történt a modernizáció során a kisebbségekkel? Milyen szerepet játszott az állam? Miért és hogyan gyarmatosított Japán? Miért hagytak jobb emlékeket a tajvaniakban, mint a koreaiakban? Mi az a szelektív adaptáció? Miért nem akart Japán ázsiai lenni?

Az Orient Expressz vendége Ferber Katalin közgazdász, gazdaságtörténész, Japán-kutató.

A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018. november 6-án. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.