India fantasztikusan színes és összetett világa sokakat vonz, de milyenek az indiai hétköznapok és milyen ez az ország egy kutató szemével? Az Orient Expressz vendége Aklan Anna, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, aki 2018-ban szerzett doktori fokozatot a Közép-Európai Egyetemen. Kutatásait elsősorban Dél-Indiában, azon belül is Pondicherryben végezte, ahol kétszer is járt, először családdal együtt, másodszor pedig egyedül. Mai beszélgetésünk témája Aklan Anna indiai kutatómunkája, és annak egyik kiemelt tárgya, az Advaita Védanta mozgalom.

Hogy lesz valaki egy tehén-púdzsá főszereplője? Beszél itt valaki szanszkritul? Mi az az apanyelv? Lehet-e egy kaszton kívüli külföldfi az Advaita Védanta követője? S mi az élet értelme?

Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. március 19-én.

A riporterek Günsberger Dóra és Szakáli Máté. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A műsorban elhangzó zeneszámok:

- Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg 

- Mersal - Aalaporan Thamizhan - https://www.youtube.com/watch?v=xsbLtHql4g8&fbclid=IwAR1zM73jlYrMz3RW1WyBWzdCyFDg56VLbZ0tTzBeGfnBYJtZQc9cXqDKPTg

- Gayatri Mantra - https://www.youtube.com/watch?v=6Kb0q9J8lPA

- Arunachala Pradakshina - Giri Valam - Tiruvannamalai - Ramana Maharshi
https://www.youtube.com/watch?v=V6U_EJd-EwQ&fbclid=IwAR2Hxs7r2bM1Vjk7ka3XHg_0ZAc7G63ADOx-FBM5KPOSOmBNL43Urtt17CA

Mongólia, ez a rohamléptekkel modernizálódó ország válaszút elé került. Miközben a mongol nemzeti identitás alappillére ma is a nomadizmus, a nomád kultúra, az elmúlt évtizedek változásai nem kedveztek ennek az életformának, a globalizáció kulturális hatásai fokozatosan háttérbe szorítják a nomadizmusból táplálkozó mongol kultúra hagyományos elemeit. A pozitív és negatív tapasztalatok alapján az országnak el kell eldöntenie, hogy ebben az új gazdasági és kulturális környezetben milyen irányba indult tovább, hogyan próbálja megőrizni és fenntartani a nomád hagyományokat, hogyan integrálja ezeket a jelenlegi környezetbe, és a hagyományos mongol tudás milyen muníciót biztosít a nomádok számára a 21. századi kihívásaival szemben.

Az Orient Expressz mai adásában a fenti dilemmáról és a mai Mongóliáról lesz szó, a vendégek Avar Ákos mongolista és Babai Dániel etnoökológus, akik rendszeresen folytatnak helyszíni kutatást a mongol nomádok körében.

Mi a közös a Hortobágyban, Gyimesben és a mongol pusztában? Hány fűfajtát ismernek a pásztorok? Miért fél a többi mongol a darhatoktól? Eltart-e 80 millió állatot a mongol legelő? Mi az összefüggés a 4G lefedettség és a túllegeltetés között? Posztolható-e egy sámászertartás a Facebookra? Belefér-e a kínai motorbicikli a nomád hagyományba? Miért vesz lovat az ulánbátori oligarcha? És miért olyan sok a kecske?

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. március 12-én.

A riporterek Szilágyi Zsolt és Günsberger Dóra. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.</b >

Az idei az évfordulók éve Magyarország és Kelet-Ázsia kapcsolataiban. Japánnal 150 éve létesített diplomáciai viszonyt az Osztrák-Magyar Monarchia, a Kínai Népköztársaságot 70 éve ismerte el Magyarország, Dél-Koreában pedig 30 éve nyitottunk nagykövetséget.

A legrégebbi államközi kapcsolatunk tehát Japánnal van e térségben, s az Orient Expressz új adásában e kapcsolatok első fél évszázadáról lesz szó. Beszélünk utazókról, diplomatákról, hajóorvosokról, japonizmusról, világkiállításokról és mindenről, ami dualizmus korának magyar–japán érintkezésével kapcsolatban szóba jöhet.

Vendégünk Tóth Gergely japanológus, aki a Károli Gáspár Református Egyetem japán szakán végzett, majd a neves Waseda Egyetemen kutatott két évig. Szakterülete hazánk és Japán kapcsolatainak korai története, s erről nemrég könyve is megjelent a Gondolat Kiadónál, Japán–magyar kapcsolattörténet 1869–1913 címmel. (A könyvről lásd itt, a szerzőről lásd itt.)

Tetszett-e Schubert zenéje Meiji császárnak? Miért hamisított exportált hamisított japán papírt Japánba az aradi papírgyár? Mit keresett Ferenc Ferdinánd Japánban? Miért volt szükség ideiglenes feleségre az utazóknak? Lehetett-e japán verssel nőt felszedni a századforduló Margitszigetén? Mit szóltak a japánok a Japán Kávéházhoz?

Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. március 5-én.

A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Az Orient Expressz új adásában folytatjuk a beszélgetést Osváth Gábor koreanistával, a Budapesti Gazdasági Egyetem nyugalmazott tanszékvezetőjével, az ELTE oktatójával. A fő téma a koreai irodalom, amelynek egyre több alkotása magyarul is elérhető.

Miről írnak az észak- és dél-koreai írók? Miről szabad írni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban? Hogyan gyújtott fel egy amerikai hadihajót Kim Ir Szen dédapja? Olvassák-e a dél-koreaiak a Rozsdatemetőt? Hogy lehet koreaira fordítani: „fehérek közt egy európai”? Mitől ilyen népszerű a koreai popkultúra? Hogyan él tovább a konfucianizmus a két Koreában? Hogy hangzik egy koreai rövidvers?

Elhangzott 2019. február 26-án a Civil Rádió FM98.00-on.

A riporterek Szilágyi Zsolt és Gulyás Csenge.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Az Orient Expressz új adásának témája Korea. A mindennapi híradásokban gyakran esik szó a félsziget megosztottságáról, a két ország között kialakult politikai konfliktusokról. Az északi részt katasztrófaturisták járják, és rendszeresek az ott szerzett tapasztaltokkal kapcsolatban egymásra licitáló beszámolók; a déli ipar termékei, a mobiltelefonok, autók, háztartási eszközök használata már mindennapjaink szerves része; a koreai popkultúra termékei, a fiú- és lányegyüttesek vagy épp a tévésorozatok már a világon mindenütt ismertek. Ezek a tények azonban alig visznek közelebb bennünket a koreai kultúra jobb megismeréséhez és megértéséhez, hiszen általában meglehetősen kevés szó esik a koreai művészetről, a nyelvről, az irodalomról.

Mai vendégünk Osváth Gábor nyelvész, irodalmár, a Budapesti Gazdasági Egyetem nyugalmazott tanszékvezetője, az ELTE oktatója, a koreai nyelv és irodalom szakavatott ismerője, aki először csaknem ötven évvel ezelőtt járt Koreában, s aki kultúraközi kommunikációt is oktatott, így kiváló kalauzunk lehet e nyelv és kultúra kicsit jobb megértésében. A beszélgetés kétrészes, a jelen adásban az első részt hallhatják. A második rész a következő héten kerül adásba és válik letölthetővé.

Hogyan került valaki 1970-ben Észak-Koreába? Ki volt az egyetlen használható nő a phenjani Kim Ir Szen Egyetemen? Mi a közös a koreaiakban és vietnamiakban? Miben különbözik az észak- és dél-koreai nyelv? Hogy írják: Tekvandó, Taekwondo, Taekvando vagy Tekwando? Mi köze a koreai mássalhangzóknak a hangképző szervekhez? 

Elhangzott 2019. február 19-én a Civil Rádió FM98.00-on.

A riporterek Szilágyi Zsolt és Gulyás Csenge. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A Kínáról szóló beszélgetésekben, híradásokban manapság jóval gyakrabban esik szó az ország gazdaságágáról, világpolitikai szerepéről, mint Kína és a kínaiak mindennapi életéről, családi szokásaikról, ünnepeikről. Pedig a modern Kína hétköznapjait is át meg átszövik az ország évezredes kulturális hagyományainak elemei, melyek között a konfuciánus tradíciók éppúgy jelen vannak, mint a szakrális hagyomány, a taoizmus, vagy épp a buddhizmus.

Mai vendégünk Bagi Judit sinológus, az MTA Könyvtár Keleti Gyűjteményének munkatársa, a Pécsi Egyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Doktori programjának hallhatója, aki terepmunkái során testközelből vizsgálta a kínai mikroközösségek vallási életét, a vallási specialisták és népi vallásos zenei társulatoktevékenységét. Ma a terepmunkái során szerzett a tapasztalatairól beszélgetünk vele.

Hogyan jelenik meg a tradicionális vallásosság a délnyugat-kínai hétköznapokban? Miként lehet bejutni egy családi szertatásra? Milyen egy taoista vallási rítus? Mik ezek a rituális zenét játszó társulatok? Ki az a Mulian? Hogyan fogadják az idegen kutatót a falusi közösségek?

Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. február 12-én.

A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Nemrég volt a negyvenedik évfordulója annak, hogy Kínában megkezdődött a „reform és nyitás”, amely nemcsak Kínát alakította át tetőtől talpig, hanem az egész világot megváltoztatta. A reform és nyitás atyjaként Deng Xiaopinget (Teng Hsziao-ping) tisztelik, aki alighanem a 20. század egyik legjelentősebb személyisége volt. Neki köszönhető, hogy a gazdaságilag jelentéktelen, technikailag elmaradott, saját népességének élelmezését épphogy csak biztosítani tudó, a külvilágtól elzárt Kína ma már a világ második legnagyobb gazdasága, legjelentősebb kereskedő országa, csúcstechnológiai óriása, nagy-, szuper- vagy hiperhatalma.

Deng Xiaopingről nemrég jelent meg magyarul egy igencsak vaskos könyv. Ennek szerzője Ezra F. Vogel amerikai Kelet-Ázsia szakértő, a Harvard Egyetem professzora, címe pedig Teng Hsziao-ping és Kína megreformálása. A csaknem 900 oldalas könyvet az Antall József Tudásközpont adta ki, fordítója Kiss Marcell. Az Orient Expressz legújabb adásában Vogel könyvéről, Deng Xiaopingről, a kínai reformokról és azok mai következményeiről, Kína mai világpolitikai helyzetréről és a kialakulóban lévő új világrendről lesz szó. Vendégünk Baranyi Tamás Péter történész, külpolitikai szakértő, a könyv magyar kiadásának egyik gondozója, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője.

Mit keresett Franciaországban az ifjú Deng Xiaoping? Hogyan lett a „Mao-frakció” tagja? Mit tudott, amit a többiek nem? Mit tett Mao hűséges embereként az 1950–60-as években? Büntetés vagy jutalom volt a száműzetés a kulturális forradalom alatt? Hogyan lett Kína első számú vezetője? Milyen szerepe volt a Tian’anmen téri eseményekben, majd a reformok újraindulásában? Milyen lett az az új világ, amelynek megteremtésében Deng Xiaopingnek oroszlánrésze volt?

Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. február 5-én.

A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt.

A műsorban elhangzó zeneszámok:

• Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - https://www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg 
• Queen Sea Big Shark: Let's play - https://www.youtube.com/watch?v=6Y7OEFSiz9g
• Brain Failure Brain脑浊乐队: Give me a knife给我一刀 - https://www.youtube.com/watch?v=8wX2wul_Z18
• VaVa: Yo'Life 悠生活 - https://www.youtube.com/watch?v=USljIeiAsLE
• Xie Tianxiao 谢天笑: Ba yewan zahei 把夜晚染黑 - https://www.youtube.com/watch?v=RqQw1pAfv0w

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A japán társadalom és kultúra mindig is jelentősen eltért a nyugatitól, s a nagymértékű modernizáció és nyugatosodás ellenére a szigetország ma is őrzi sajátos arculatát. A japán nők helyzete is sajátosan alakult és alakul, akár a Párnaköny udvarhölgyeiről, akár a hagyományos feleségekről és családanyákról, akár a mai politikus- és üzletasszonyokról van szó. Az utóbbi években újra sok szó esik a japán nőkről, mivel a kormány a nők munkaerőpiaci bevonásával szeretné felpörgeti a hosszú ideje gyengélkedő japán gazdaságot.

Mik voltak a hagyományos női szerepek? Hogyan változtak meg ezek a 20. században? Milyen választási lehetőségei vannak ma egy japán nőnek? Min alapul egy japán házasság? Ki viseli a nadrágot, és ki kezeli a pénztárcát? Működik-e a womenomics?

Az Orient Expressz adásának vendége Hidasi Judit japanológus, nyelvész, a Budapesti Gazdasági Egyetem professzora.

A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt.

Elhangzott a Civil Rádió FM 98-on 2019. január 29-én. 

 Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Az elmúlt negyed évszázad nagy globális átalakulása Délkelet-Ázsiában is érezteti hatását. Bár általában több szó esik a térség folyamataiban domináns szerepet játszó Kínáról, Indiáról, vagy épp Szingapúrról, e változások hatásaitól Kambodzsa, Laosz és Vietnám sem függetlenítheti magát. Vietnám, a „felszálló sárkány országa”, ahogyan erre egy 2010-ben megjelent kötet is utal az utóbbi 30 évben igen jelentős gazdasági, kulturális változásokon ment keresztül, melyek elsősorban a nyitásnak, az 1986-ban bevezetett doi moi-nak köszönhetőek. Vietnám óriási léptékben fejlődik és ez a fejlődés magában hordozza a mentalitásbéli változásokat éppúgy, mint a középhatalmi státusz kialakítására vonatkozó igényt. Vajon hogyan látja a mai Vietnámot egy olyan kutató, aki épp ezen reformok meghirdetése előtt járt először az országban?

A mai modern Vietnámról, az elmúlt években bekövetkezett kulturális változásokról és legújabb vietnámi élményeiről beszélgetünk Vargyas Gábor etnográfussal, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, a Pécsi Egyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékének oktatójával, korábbi tanszékvezetőjével - aki talán legfontosabb tudományos munkáit egy vietnámi hegyi törzsről írta, aki az elmúlt évtizedekben szemtanúja volt ezeknek a változásoknak és akit egy fotója miatt még az amerikai katonai hírszerzés is megkeresett.

Hogyan lehetett terepmunkát végezni a ’80-as években Vietnámban? Kik azok a brúk? Hogyan fogadták a nyugati (magyar) kutatót? Mi változott a kilencvenes évek rendszerváltásai után? Hogyan változott a vietnami gazdaság, és ezzel együtt a vietnámiak vagy a kisebbségek élete? Hogyan változott az élet, a mentalitás a globalizáció és modernizáció hatására?

A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. január 22-én. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Magyarország az utóbbi fél évszázadban folyamatosan aktív diplomáciai tevékenységet folytatott a Távol-Keleten. A térség szocialista országai után 1959-ben újra felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Japánnal, az 1980-as évek végén pedig – a kelet blokk országi közül elsőként – Dél-Koreával. Az 1990-es években Tajvannal létesítettünk nem hivatalos viszonyt. Az Orient Expresszben folytatódik a beszélgetés e kapcsolatok fejlődésének egyik fontos magyar résztvevőjével és alakítójával, Mátyus Sándor volt diplomatával.

Mátyus Sándor egész életében diplomataként dolgozott. 1969-ben angol és japán szakon végzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, majd 1970-től négy éven át Magyarország tokiói nagykövetségének kulturális és sajtóattaséja volt. Ezután a külügyminisztériumban felelt különböző ázsiai területekért, majd 1983-ban megint Tokióba került. Később részt vett Magyarország és Dél-Korea diplomáciai kapcsolatfelvételének előkészítésében. A rendszerváltozás után egy stockholmi kitérő után visszatért Ázsiába: 2001–¬2005 között magyarországi tajpeji képviseletét vezette, majd Afganisztánban szolgált nagykövetként. 2010-ben vonult vissza a diplomáciai szolgálattól.

A kétrészes beszélgetés második részében pályájának második feléről lesz szó. Mit szóltak az észak-koreaiak, amikor felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával? Hogyan vertük vissza a támadásaikat? Hogy zajlottak a titkos tárgyalások a tajvani kapcsolatfelvételről? Mi a különbség a japánok és a tajvaniak között? Járnak-e a buszok Kabulban? Kik voltak „Magyarország barátai” Japánban? Mitől lesz jó egy diplomata?

A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. január 15-én.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.