Amikor a 19. század közepén a gyarmatosító hatalmak megjelentek a Távol-Keleten, az új helyzetre az egyes országok eltérő válaszokat adtak. Sokan megpróbáltak bezárkózni, hogy minimalizálják a külső hatásokat, ami persze nem járhatott sikerrel. Japán egész más utat választott. Modernizálta politikai, társadalmi, gazdasági rendszerét, s néhány évtized alatt Ázsia legerősebb hatalmává vált. Kapui kényszerű megnyitása után a szigetország hamarosan maga is gyarmatosítani kezdett. A 19. században Japán volt az egyetlen nem nyugati ország, amelynek sikerült felzárkóznia a legfejlettebbek közé – ami persze a gazdasági virágzás mellett újabb problémákhoz, konfliktusokhoz és tragédiákhoz is vezetett.
Mit csinált másként Japán a 19. században, mint a többi ázsiai ország? Milyen hagyományos alapokra épülhetett a japán modernizáció? Elzárkózott-e Japán a Meidzsi-restauráció előtt? Mi történt a modernizáció során a kisebbségekkel? Milyen szerepet játszott az állam? Miért és hogyan gyarmatosított Japán? Miért hagytak jobb emlékeket a tajvaniakban, mint a koreaiakban? Mi az a szelektív adaptáció? Miért nem akart Japán ázsiai lenni?
Az Orient Expressz vendége Ferber Katalin közgazdász, gazdaságtörténész, Japán-kutató.
A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra.
Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018. november 6-án.
Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Stitcher | RSS
Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.
