A koreai popkultúra Magyarországon is egyre népszerűbb, a tévékben több dél-koreai sorozatot láthattunk, a fiúegyütteseknek komoly magyar rajongótáboruk van. A koreai cégek pedig nemcsak csúcstechnológiai termékeikkel, de gyáraikkal is jelen vannak hazánkban. Koreáról ellen ellenére keveset tudunk, a hírekben csak az észak-koreai fenyegetések kapcsán szokott szerepelni a félsziget.

Az Orient Expressz új adásában Koreáról, a koreai kultúráról és társadalomról, illetve a K-popról beszélgetünk.
Milyen régi a koreai kultúra? Milyen „-izmusok” éltek és élnek Koreában? Hogyan vannak jelen ma is a hagyományok? Milyen női szerepek léteznek Koreában? Miből lesz a K-pop sztár?

Vendégünk a Civil Rádió stúdiójában Fajkuszné Kovács Ramóna koreanista, az ELTE BTK Koreai tanszékének oktatója.

A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. augusztus 6-án.   

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Idén ünnepeljük a 70. évfordulóját annak, hogy Magyarország és a Kínai Népköztársaság felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot. A két ország természetesen 1949 előtt is érintkezett egymással, de intenzív államközi kapcsolatok kialakulásához az kellett, hogy mindkét ország a szocialista útra lépjen. Bár manapság illendő hetvenéves töretlen barátságról beszélni, a két népköztársaság kapcsolata meglehetősen változatosan alakult, voltak aranykorok, de mélypontok is.

Hogy kerültek magyar jezsuiták Kínába? Mit akart egymástól a két népköztársaság az 1950-es években? Mit szóltak a kínaiak a magyar ’56-hoz? Mekkora mozgástere volt Kádárnak a Kína-politikában? Tanultak-e a kínaiak a magyar reformokból?

Az Orient Expressz adásában a magyar–kínai kapcsolatok múltjáról beszélgetünk. Vendégünk Vámos Péter, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, akinek számos könyve és tanulmánya jelent meg a témában.

A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. július 30-án. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Bhután buddhista királyság, ahol mindössze egy évtizede tartanak parlamenti választásokat. Ez az aprócska ország a festői Himalájában a külvilágtól szinte teljesen elzártan élte mindennapjait egészen a 1970-es évekig. Azóta sem könnyű eljutni Bhutánba: a vízum megszerzése körülményes és drága, és csak tíz napig maradhatnak az országban a turistavízummal oda látogatók. 

Milyen a mindennapi élet ebben a zárt világban? Hogyan fogadják a kívülállókat? Milyen Bhutánban élni és felnőni? Mit jelent az, hogy bruttó nemzeti boldogság?

Az Orient Expressz új adásának vendége olyan szerencsés, hogy többször is járt Bhutánban. Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendező a DOC NOMADS nevű nemzetközi dokumentumfilm-készítő képzésen szerzett diplomát, és a számtalan nemzetközi dokumentumfilm-fesztivált megjárt ,,A monostor gyermekei” (The Next Guardian) című film alkotója és társrendezője. A film miatt éveken keresztül járt Bhutánba – a filmről, a film szereplőiről és Bhutánról, továbbá a bhutáni élményeiről beszélgetünk vele.

A riporterek Günsberger Dóra és Szilágyi Zsolt.

Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. július 23-án. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Magyarországon a 18. században jelentek meg az első kínai műtárgyak, az európai divatot követve a magyar főurak kínai stílusú szobákat rendeztek be kastélyaikban, távol-keleti vagy annak gondolt dísztárgyakkal, bútorokkal berendezve. A 19. századtól komoly ázsiai magángyűjtemények is kialakultak, a 20. századtól pedig már saját múzeuma van Budapesten a keleti művészeteknek. A kínai vizuális kultúra tehát nem teljesen idegen, de egy hagyományos Song-kori tájkép vagy egy kortárs kalligráfia értelmezése még mindig nehézséget okoz.
Mitől szép egy kalligráfia? Mivel fest egy kínai festő? Mit kezdenek ma saját hagyományaikkal a kínaiak?

Az Orient Expressz új adásában a kínai képzőművészetekről és vizuális kultúráról beszélgetünk. Vendégünk a stúdióban Horváth Janisz grafikusművész, tipográfus, kalligráfus, a téma szakértője, aki a gyakorlatban is a kalligráfia művészetének ismert művelője.

A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. július 16-án. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A múlt század második felétől kezdődően rengeteg szó esett a „japán csodáról”, számtalan tanulmányban olvashattuk, hogy a japánok milyen nagyszerű gazdasági teljesítményre képesek, milyen gyors fejlődést értek el. A második világháború utáni újjáépítés, majd a japán gazdasági csoda a világ vezető nagyhatalmai közé repítette az országot. Ráadásul a japánok 100 éven belül immár másodszor voltak képesek hasonló teljesítményre, hiszen a 19. század utolsó harmadában, a Meidzsi restauráció idején is valami hasonlót hajtottak végre. Manapság azonban ez a teljesítmény kissé halványulni látszik, hiszen ha távol-keleti gazdaságról, gazdasági fejlődésről beszélünk, mindenkinek Kína jut eszébe, esetleg Korea, de kevés szó esik Japánról. Miért van ez? Japán elvesztette korábbi lendületét? Válságban van?

Milyen szerepet játszott a japán mentalitás, a japán kultúra a korábban tapasztalt látványos gyarapodásban? Milyen szerepet tölt be a mai japán vállalati struktúrában? Képes-e a megújulásra? Vannak-e válaszai a modern kihívásokra?

Az Orient Expressz új adásában a távol-keleti, és részletesebben a japán vállalati kultúra és menedzsment világába szeretnénk kalauzolni hallgatóinkat. Ebben Vaszkun Balázs György a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, a Waseda Egyetem egykori vendégkutatója lesz segítségünkre, aki fő kutatási területének választotta ezt a témát.

A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. július 9-én. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Mao Zedong híres mondása szerint „az eget félig a nők tartják a magasban”, vagyis a nők ugyanolyan fontos tagjai a társadalomnak, mint a férfiak. Persze az évezredes hagyományokon nem lehetett néhány évtized alatt változtatni, így Kínában máig jelentős különbség van a nők és férfiak helyzete között. S miközben tovább élnek a tradíciók, Kínában megjelent a modern és posztmodern feminizmus, és még a me too mozgalom is elérte az országot. Hogy ezek mekkora hatással vannak a kínai társadalomra, az nem mellékes kérdés, hiszen 680 millió nőről van szó.

Milyen volt a nők helyzete a régi Kínában? Ki volt Mulan? Mikor tűntek fel az első kínai feministák? Mit tesz a Kínai Országos Nőszövetség? Milyen nő Xi Jinping felesége? Volt-e me too kampány Kínában?

Az Orient Expressz új adásának vendége Maráczi Fanni Kína-szakértő, akivel a kínai nők helyzetéről, a kínai nőmozgalmakról, nőszervezetekről és női jogokról beszélgetünk.

A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. július 2-án. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Japán és Dél-Korea Ázsia iparilag legfejlettebb országai közé tartoznak, amelyek központi szerepet játszanak a kontinens gazdaságában, beleértve a nagyszabású szabadkereskedelmi övezetek létrehozását. Emellett világviszonylatban és Kelet-Ázsián belül is egyfajta pólusszerep hárul rájuk többek között politikai, stratégiai és kulturális vonatkozásban. Ezen tényezők mind globális és regionális folyamatokban, mind önmagukban, mind egymással való kölcsönhatásaikban kiemelt jelentőségűvé teszik a két ország külkapcsolatait, beleértve a kétoldalú relációkat.

Milyen hosszú a múlt árnyéka? Kibékülhetnek-e a japánok és koreaiak? Tud-e olyat tenni Japán, amivel kiengesztelheti a koreaiakat? Mit kezd a két szomszéd Észak-Koreával?

Az Orient Expressz új adásában a kortárs Japán–Dél-Korea államközi kapcsolatokat járjuk körül annak apropóján, hogy azok a dél-koreai Legfelsőbb Bíróság a háborús kényszermunka tárgyában tavaly ősszel meghozott ítéleteit követően látszólag alapvető változáson mennek keresztül.

Vendégünk Gergely Attila Japán-szakértő, a Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszékének egyetemi adjunktusa.

A riporterek Szakáli Máté és Günsberger Dóra.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. június 25-én.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A kínai irodalom az egyik leggazdagabb a világon, s a kínaiak legalább háromezer éve nagy becsben tartják saját szépirodalmi hagyományaikat. Mindig is különös tisztelet övezte a költészetet – az első kínai versgyűjtemény, a Dalok könyve a konfuciánus klasszikusok közé is bekerült. De a nagy presztízsű műfajok mellett olyanok is léteztek, amelyeket ugyan hivatalosan nem tartottak sokra, mégis hosszú időn keresztül tömegek műveltek és olvastak.

Az Orient Expressz új adásában szó lesz a nagyra tartott kínai versekről, de szót ejtünk egy kissé lenézett, ám mégis rendkívül népszerű műfajról, a természetfeletti történetekről, kísértethistóriákról, és persze ezek magyar fordításairól.

Hány lelke van egy embernek? Miből lesz a kísértet? Mit csinál egy rókatündér? Ki írt verseket a régi Kínában? Milyen a kínai női költészet? Hogyan lehet kínai verset magyarra fordítani? Fordított vagy ferdített Kosztolányi?

A műsor vendége Dr. Csibra Zsuzsanna sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének oktatója, alapító tanszékvezetője, a kínai irodalom elismert szakértője.

A riporterek Szilágyi Zsolt és Gulyás Csenge.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. június 18-án.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Ma a buddhizmus a mongol kultúra meghatározó eleme, a nemzeti identitás egyik fontos pillére. A vallás viszonylag későn, a 13. században jórészt tibeti közvetítéssel jutott el az országba, és már elterjedésének korai időszakában, az első megtérés idején is jelentős befolyásra tett szert a Belső- és Közép-Ázsiát, Kínát, tehát gyakorlatilag a fél világot uraló Yuan udvarban. A mongol dinasztia bukását követően a vallás kissé háttérbe szorult, hogy a 16. század végétől, újult lendülettel ismét elterjedjen, jelentős szerepet játszva a mongol kultúra reneszánszában, a társadalom átalakulásában és a 16. század utáni mongol történelemben egyaránt. E folyamatnak, a második mongol buddhista megtérésnek olyan, az egyetemes kultúra szempontjából is fontos tisztségeket köszönhetünk, mind például a dalai lámák intézménye. A mongol buddhizmus és vezetői a későbbi évszázadokban fontos társadalmi és nem ritkán politikai szerepet is játszottak, a mandzsu korban a kolostori rendszer a mongol mindennapok meghatározó elemévé vált, sőt a 20. század második évtizedében teokratikus kormány irányította az országot. A buddhizmus legvirágzóbb időszakát a vallás totális háttérbe szorítása követte, az 1930-as években a bolsevik kormányzat a buddhizmus teljes megsemmisítését tűzte ki célul, elpusztította kolostorok jelentős részét, hírmondóik is alig maradtak. Az 1990-es rendszerváltás óta eltelt harminc év aztán ismét a vallás virágzását hozta. A folyamat olyan sikeres, hogy ma sokan már a harmadik megtérésről beszélnek, a buddhizmus immár ismét Mongólia államvallása.

Hány mongol megtérés volt? Milyen hatással van Kurt Cobain egy kutatói életútra? Mongol-e a mongol buddhizmus? Hogy kerültek szerzetesek a Halhín-goli csatába? Miért van feleségük a lámáknak? Miért tiltották ki a dalai lámát Mongóliából?

Az Orient Expressz vendége Teleki Krisztina tibetológus, mongolista, az ELTE Mongolisztikai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, aki fő kutatási témájául a mongol buddhizmust választotta, éveket töltött az országban a vallás, a kolostori élet tanulmányozásával, több nemzetközi projekt aktív résztvevője, számos könyv szerzője. A beszélgetésre épp egy mongóliai kutatóútja megszakításakor került sor.

A riporter Szilágyi Zsolt.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. június 11-én. 

 Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Az utóbbi években a kínai külpolitika kulcselemévé vált az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés, vagyis az Új Selyemút. A hivatalos pekingi nyilatkozatok szerint egy sokkal szebb, gazdagabb, békésebb új világ jön létre, ha a Selyemút program sikerrel jár, ugyanakkor a kritikusok szerint az Övezet és Út jelszavai valójában Kína nagyhatalmi törekvéseinek elfedésére szolgálnak. Mindenesetre a program haladni látszik, s az idei Egy övezet, egy út csúcstalálkozón már 37 ország állam- vagy kormányfője vett részt, amit Kína nagy diplomáciai sikernek értékelt. A kezdeményezéssel kapcsolatos kétségek azonban a csúcstalálkozó után sem tűntek el.

Mit akarnaka kínaiak az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezéssel? Miért nem szeretik sokan az Új Selyemutat? Adósságcsapdába csalja-e Peking a partnereit? Milyen lesz a kínai világhatalom? Mennyire nagy a Big Data Kínában?

Az Orient Expressz új adásának vendége Matura Tamás Kína-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. június 4-én. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.