Magyarországon hagyományosan nagy az érdeklődés Japán, a japán kultúra, a japán emberek iránt. Az Orient Expressz új adásának vendége egy olyan ember, aki ezzel az érdeklődéssel több módon is rendszeresen találkozik. Egyrészt külpolitikai újságíróként sokat foglalkozik a kelet-ázsiai térséggel, s éveken át szerkesztette és vezette az egyetlen ázsiai témájú magyar televíziós magazinműsort. Másrészt ő maga félig japán, s a magyar mellett japán identitással is rendelkezik, ismeri a szigetország nyelvét és kultúráját.

Milyen volt fél-japánként felnőni Magyarországon? Hogy jött a japán helyett a latin szak? Hogy készült az Ázsia magazin? Érdekli-e a japánokat a császári család magánélete? Mi az a reiwa?

Beszélgetőtársunk Matsuzaki Diána Sayuri külpolitikai újságíró, akivel saját személyes tapasztalatairól, az ázsiai témájú műsorkészítés rejtelmeiről és persze Japánról is beszélgetünk.

A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. május 28-án. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A klasszikus kínai irodalommal a 19. században kezdtek megismerkedni a magyarok, de az igazi nagy fordítások az 1950-60-es években jelentek meg, ekkortól olvasható magyarul például a Nyugati utazás vagy a Vízparti történet. Az első sinológus-műfordító nemzedék már visszavonult, de fordítások az elmúlt években-évtizedekben is készültek, méghozzá elsősorban mai vendégünk jóvoltából, akinek köszönhetően évről évre bővül a magyarul is rendelkezésre álló klasszikus kínai remekművek listája. Legutóbb kínai erotikus írásokból jelentetett meg válogatást Pajzán történet – Kínai erotikus kisregények címmel, de fordított filozófiai és hadtudományi klasszikusokat, kísértethistóriákat, verseket és hagyományos kínai gyógyászati szakkönyveket is.

Mennyire voltak szemérmesek a régi kínaiak? Mit szóltak a konfuciánusok a szexhez? Elítélték-e ahomoszexualitást? Mire szolgáltak az ókori kínai hadtudományi klasszikusok? És ki volt Ágner Lajos?

Az Orient Expressz vendége Tokai Zsolt sinológus-műfordító, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, aki íróként, forgatókönyvíróként, szerkesztőként is ismert. 

A riporterek Szilágyi Zsolt és Gulyás Csenge.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. május 21-én. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Indiát a világ legnagyobb demokráciájának szokták nevezni, de ez a demokrácia teljesen másként működik, mint ahogy azt nyugaton megszoktuk. A politikában és a társadalomban meghatározóak a helyi hagyományok, igencsak sajátosan érvényesülnek az emberi jogok, korlátozottak a nők, a kisebbségek és az alacsonyabb kasztokhoz tartozók lehetőségei. Mindeközben a gazdaság gyorsan növekszik, és India hamarosan a világ legnépesebb országa lesz.

Hogy kerül egy karnatakai csodagyerek Magyarországra? Mit osztogatnak az indiai választásokon? Miért lesz hamarosan a világ legnépesebb országa India? Vonzó-e a kínai példa? Miért működik még mindig a kasztrendszer?

Az Orient Expressz új adásának vendége Byrappa Ramachandra történész, az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének adjunktusa, akivel nemcsak kutatási eredményeiről, hanem saját személyes tapasztalatairól is beszélgetünk.

A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté.

Elhangzott a Civil Rádió FM98:00-in 2019. május 14-én. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Az elmúlt egy-két évben a nyugati sajtóban számos olyan értékelés jelent meg, mely szerint a kínaiak közép-kelet-európai kapcsolataik fejlesztésével Európa megosztására törekszenek, s Kína itteni térnyerése veszélyt jelent az egész Nyugatra nézve. Egyesek azt állítják, hogy Kína felvásárolja térségünket, s benne Magyarországot, ráadásul tőkéje és termékei mellett politikai eszméit is exportálni kívánja. Erre szolgálna az Új Selyemút kezdeményezés is. Ugyanakkor ha megnézzük a számokat, akkor azt látjuk, hogy a kínaiak nincsenek hangsúlyosan jelen régiónkban, s a bejelentett nagyberuházások zöméből semmi sem valósult meg.

Hogyan állnak a kínaiak Közép- és Kelet-Európában? Miről szól az Egy övezet, egy út program? S mikor érkezik meg Magyarországra az a sok pénzt, amit a kínaiak állítólag megígértek?

Az Orient Expressz adásának vendége Szunomár Ágnes Kína-kutató közgazdász, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa és kutatócsoport-vezetője, a kínai gazdaság ismert szakértője.

A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. május 7-én.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban. 

40 éve, 1979 februárjában ért véget az iráni iszlám forradalom, amely alapvetően megváltoztatta Irán alkotmányos berendezkedését. A Ruhollah Khomeini ajatollah vezette felkelők célja az iráni sah rezsimjének megdöntése volt, és ez sikerrel is járt: a forradalom véget vetett Reza Pahlavi sah uralmának. A sah családjával együtt elmenekült, és emigrációban élte le élete hátralevő részét. Iránt teokratikus államként szervezték újjá, és 1979 április 1-jén kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot. 

Miért tört ki a forradalom, és milyen hatásai voltak Iránban és az Iránon kívüli iszlám világban? Hogyan működik a gyakorlatban Khomeini ajatollah elképzelése, és mit jelent a vallástudós vezetése?

Az Orient Expressz adásának vendége N. Rózsa Erzsébet iranista, egyetemi tanár, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója. N. Rózsa Erzsébet évtizedek óta figyeli és kutatja az iráni politikai rendszer változásait, Irán külkapcsolatait és hatalmi törekvéseit, valamint Irán nukleáris ambícióit. 

Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. április 30-án.

A riporterek Günsberger Dóra és Szakáli Máté. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Ma már a világ minden pontján, így hazai nagyvárosokban, de kisebb vidéki településeken is mindennapos élmény, hogy kínai emberek jönnek szembe velünk az utcán. Ez csak részben köszönhető a világba kirajzó kínai turisták egyre növekvő számának, soka közülük otthonuknak választják az adott országot, így hazánkban is egyre többen élnek közülük. Miközben azonban a Kínáról szóló híradások általában az anyaországgal foglalkozó hírekre korlátozódnak, alig tudunk valamit, a külföldön élő kínai diaszpóra sokszor zárt közösségeiről.

Kik ők? Hogyan és miből élnek? Hogyan őrzik kultúrájukat? Mennyire asszimilálódnak a befogadó közösségekbe? Mi a különbség az első és a második hullámban érkezett magyarországi kínaiak között? A második generációs tinilányok Fluor Tomiba szerelmesek vagy Jay Chouba?

Az Orient Expressz új adásának vendége Knyihár Eszter, az ELTE Konfuciusz Intézet munkatársa, akinek kutatási területe a Magyarországon élő kínai diaszpóra.

A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. április 23-án. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

India és Pakisztán viszonya a kezdetektől fogva komplikált, és a két állam közötti konfliktus egyik fő oka Kasmír hovatartozásának kérdése. Mind India, mind pedig Pakisztán saját területének részeként tekint Kasmír egészére, ám az 1947 előtti kasmíri fejedelemség nyugati területei, nevezetesen Gilgit-Baltisztán és Azad Kasmír de facto pakisztáni fennhatóság alatt állnak, míg a keleti részt, a Dzsammu és Kasmír nevű régiót India ellenőrzi. A két ország három alkalommal vívott háborút, legutóbb pedig 2019 februárjában került összetűzésbe Kasmír hovatartozása miatt.

Miért játszik ennyire fontos szerepet a Kasmír-kérdés a két állam viszonyában? Hogyan próbálják rendezni a felek Kasmír hovatartozását, illetve mit szól, vagy éppen nem szól a nemzetközi közösség a Kasmír-kérdéshez?

Az Orient Expressz vendége Csicsmann László Dél-Ázsia- és Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának dékánja. Csicsmann László szívügye a dél-ázsiai térség: több alkalommal járt Pakisztánban és Indiában, s számtalan publikációja jelent meg a témában.

A riporterek Günsberger Dóra és Szakáli Máté.

Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. április 16-án. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A kínai–magyar kapcsolatok még sosem voltak olyan intenzívek, mint manapság. A két ország kereskedelmi forgalma két évtizede folyamatosan növekszik, Magyarországon jelentős kínai befektetések valósultak meg, s nálunk él a régió legnagyobb kínai közössége. Ugyanakkor a kulturális és kommunikációs különbségek sok problémát okoznak, gyakoriak a félreértések, és még mindig számos tévhit él a kínaiakkal kapcsolatban.

Az Orient Expressz új adásának vendége egy olyan szakember, aki több mint negyed évszázada dolgozik a magyar–kínai érintkezés frontvonalában, s nemigen van olyan területe e kapcsolatnak, ahol ne rendelkezne gazdag – a terepen szerzett – tapasztalatokkal. Mohr Richárd sinológus jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének igazgatója, de korábban több mint tíz évet dolgozott Pekingben üzleti tanácsadóként és üzleti trénerként, emellett negyed évszázadnyi fordítási és tolmácsolási gyakorlata van a gazdaság, a diplomácia és a technika területén.

Gyakori volt-e a ’80-as évek Kazincbarcikáján, hogy valaki elkezdett kínaiul tanulni? Mi az a gömböc? Mondanak-e a kínaiak nemet? Hogyan zajlik egy kínai üzleti tárgyalás? Mire figyeljünk a kultúraközi kommunikációban? Ki a jobb fej, Jackie Chan filmsztár vagy Hu Jintao pártfőtitkár-államelnök?

A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. április 9-én. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Az afganisztáni politikai és biztonsági helyzetet a 2001-es amerikai offenzíva és a terrorizmus elleni háború kezdete óta árgus szemekkel figyeli a nemzetközi közösség. Annak ellenére, hogy a kivonulást több mint egy évtizede tervezik, az amerikai és NATO csapatok Afganisztánban ragadtak, és a magyar Honvédség is újabb csapatokat küldött az országba 2018-ban. Nem ez az első ilyen eset: az 1979-es szovjet–amerikai proxy-háború szintén elhúzódott, rengeteg áldozatot követelt, és a kivonulás sem ment könnyen. Talán nem alaptalanul szokták Afganisztánt a birodalmak temetőjeként emlegetni. Vagy mégis?

Az Orient Expressz új adásának vendége Marton Péter egyetemi oktató, a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi tanulmányok MA programjának igazgatója, akinek egyik fő kutatási területe az afganisztáni államépítés folyamata és annak problémái. Marton Péter több mint egy évtizede figyeli és kutatja az afganisztáni biztonsági és politikai helyzet alakulását és ennek nemzetközi vonatkozásait, és a témában számtalan magyar és angol nyelvű publikáció szerzője, illetve társszerzője.

Miért nem történt még meg a kivonulás? Hogyan változott a háború kitörése óta a biztonsági és politikai helyzet Afganisztánban? Az Egyesült Államok és a NATO mellett mely államok és szervezetek befolyásolják azt, hogy mi és hogyan történik Afganisztánban?

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. április 2-án.

A riporterek Günsberger Dóra és Salát Gergely. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A buddhizmus a legnagyobb világvallások egyike. Bár létrejöttének bölcsője India, de Kelet- és Délkelet-Ázsiában, Tibetben és Mongóliában is meghatározó vallássá vált, jelentős hatást gyakorolva az adott kultúrákra. Miközben eredetét tekintve alapvetően „keleti” vallásnak tartjuk, napjainkban meglehetősen sokszínű képet mutat, s ma már a nyugati világban is egyre több követője van, bizonyos tekintetben politikai hatása sem elhanyagolható. A buddhizmuskutatás immár széles körben elfogadott önálló tudományág, hiszen egy 2500 éves, a hívek számát, földrajzi elterjedését és szociokulturális hatását tekintve is az egyik legmeghatározóbb világvallás hagyományát vizsgálja. A buddhizmus a maga neméden egyedi, ugyanakkor jelentősen hatottak rá más vallások, legyen szó Indiáról, Tibetről, vagy épp Kínáról, ahol már elterjedésének legkorábbi időszakában megjelent.

Az Orient Expressz vendége Pap Melinda, az ELTE Kínai Tanszékének egyetemi adjunktusa, akivel kutatási területéről, a buddhizmusról s annak kínai változatáról beszélgetünk.

Miért érzi a nyugati ember, hogy a dalai láma könyvei neki szólnak? Miért olyan a Tan, mint egy tutaj? Hogy keletkeztek a szútrák, ha Buddha nem írt le semmit? Mit szóltak a kínaiak a buddhizmushoz? Van-lélek? Mi az a buddha-természet? Miért tanított Buddha mindenkinek mást? Létezik-e külső világ a belső tudatok kívül? 

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. március 26-án.

A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.