Milyen helyet foglal el a jūdō és a jū-jutsu a japán harcművészetek- és küzdősportok rendszerében? Hogyan és mikor terjedtek el ezen sportágak Magyarországon? Mennyire népszerűek jelenleg a különböző japán harcművészetek? Szükséges-e a japán kultúra- és nyelvismeret a küzdősportokban?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

A japán harcművészetek a 20. század elején indultak világhódító útjukra, és a mai napig töretlen népszerűségnek örvendenek. Magyarországra a II. világháború előtt érkeztek meg az első kelet-ázsiai eredetű sportok, többek között a Budapestre utazó, jūdōedzéseket tartó Sasaki Kichisaburōnak köszönhetően. A meghonosításban számos magyar mester is kulcsszerepet játszott, köztük az első ismeretterjesztő könyvek írója, Vincze Tibor, valamint az egyetlen hazai piros öves, 9. dan fokozatú cselgáncsmester, a 2018-ban elhunyt Galla Ferenc. Vincze Tibor munkássága azért is jelentős, mert kiadványai végezték el a jūdōterminológia első teljes magyar fordítását, amely a mai napig a használt szakszókincs több mint kétharmadát adja. A japán küzdősportokban alkalmazott japán kifejezések, illetve a megfelelő magyar szavak ismerete és használata elengedhetetlen mind a magas szintű technikai képzettség eléréséhez, mind a hozzá tartozó szellemiség elsajátításához.
Mai vendégünk Gottner Richárd Gábor, az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola doktorjelöltje, jūdō- és jū-jutsu-oktató, valamint az ELTE Konfuciusz-intézet titkárságvezetője.

Riporterek: Papp Bendegúz és Szivák Júlia

Az Orient Expressz működését a Magyar Nemzeti Bank támogatja.

Elhangzott a Civilradio.NET-en 2023. augusztus 12-én.