Milyen szerepe volt a Rákosi-kórháznak a magyar-koreai kapcsolatok történetében? Miért menekültek magyar orvosok Mandzsúriába az ENSZ csapatok elől? Hogyan függ össze a magyar kórház története az észak-koreai politikai tisztogatásokkal? Mi köze van Kulka Jánosnak Észak-Koreához?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

Magyarország több mint három évtizeddel ezelőtt vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a Koreai Köztársasággal, vagy a köznyelvben általánosan használt nevén, Dél-Koreával. A koreai kultúra iránt azóta is egyre fokozódik az érdeklődés hazánkban, nem függetlenül attól, hogy Dél-Korea vitán felül az egyik soft power nagyhatalom, a hagyományos koreai kultúra, de a K-pop, a koreai sorozatok, a koreai gasztronómia iránt egyarán óriási az érdeklődés az egész világon. A szemünk előtt nőtt fel egy olyan generáció, akik számára ez a mindennapi életük része, és a gazdasági együttműködéseknek, befektetéseknek is köszönhetően ma már Magyarországon is komoly egzisztenciális lehetőségeket jelenthet a koreai nyelv és kultúra ismerete.

De ez az érdeklődés csak az elmúlt három évtizedre jellemző? Nem volt korábban kapcsolat Magyarország és a Koreai-félsziget között? Ha volt, milyen történeti, politikai kontextusban jött létre? Hogyan tekintettek akkor és hogyan tekintenek ma hazánkra a koreaiak?

Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ mai beszélgetőpartnerünkkel, Dr. Csoma Mózes történésszel, koreanistával, a koreai történelem és kultúra egyik legfontosabb magyarországi szakértőjével, akinek elévülhetetlen érdemei vannak az ELTE Koreai Tanszékének felépítésében, amit alapításától közel tíz évig vezetett is, és akinek csaknem 20 könyve jelent meg magyar és idegen nyelven a koreai kultúráról és történelemről. Jelenleg Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteként teljesít szolgálatot Szöulban, így külön öröm, hogy ez az interjú belefért az idejébe és most személyesen beszélgethetünk.

A beszélgetésben említett könyv recenziója itt elérhető: https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2021/11/lehetetlen-kuldetes-5?fbclid=IwAR36hGeP8E4GObk3yfG2Gik9GsOZnXeT7R3ho_vtSt_a96CVHQDWHVXkeUQ

Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja.

Riporterek: Szilágyi Zsolt és Salát Gergely
Elhangzott a Civilradio.neten: 2021. november 16.

Milyen egy japán földrengés-szimulátor? Mit keres egy 80 éves halász Fukushimában? Mi az a Stroncium-90?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

Mai adásunkban Japán Tóhoku régióban található Fukushimába kalauzoljuk Önöket. A város neve egy igencsak tragikus eseménynek köszönhetően vált közismerté, amikor 2011. március 11-én bekövetkezett a fukushimai hármaskatasztrófa. A tragédia immár 10 éve történt, a következmények azonban a mai napig éreztetik hatásukat.

Vendégünk, Dr. Kávási Norbert, aki a Pannon Egyetemen szerzett környezetmérnöki diplomát radioökológia szakirányon. Ezt követően az egyetem falait a környezettudomány doktoraként hagyta el és ma is aktív kutatómunkát végez. Fő érdeklődési köre a környezeti radionuklidok vizsgálata és méréstechnikája. A fukushimai katasztrófa idején éppen Japánban tartózkodott. Élményeiről, tapasztalatairól és munkájáról kérdezzük.

Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja.
Riporterek: Decsi Dóra és Szilágyi Zsolt
Elhangzott a Civilradio.neten: 2021. november 9.

Mi is az a Tusoló? Hogyan varázsol kínaiul Harry Potter? Hogyan öltözködtek a kínaiak? Mi az a hanfu mozgalom?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

 Az interneten sok információt találunk Kínával, a kínai kultúrával kapcsolatban, ezeknek azonban nem mindegyike származik megbízható forrásból. Most egy olyan oldalról, pontosabban blogról lesz szó, amely garantáltan hiteles írásokat közöl, s az egyik legjobb magyar nyelvű kínás oldalnak mondható. A Tusoló nevű blogról van szó: ezt megnyitva olvashatunk kortárs művészetről, divattörténetről, kínai nyelvtanulásról és még sok egyébről. A blog célja, hogy a magyar közönséggel megismertesse a kínai kultúra különböző aspektusait. Erről azonban meghívott vendégünk, a blog szerkesztője, Torma Laura, bizonyára sokkal többet tud mesélni.

Torma Laura az ELTE kínai alapszakán végzett, majd egy évet a Pekingi Idegennyelvi Egyetemen töltött ösztöndíjasként. Jelenleg az ELTE-n tanul, fordító-tolmács mesterszakot végez.

Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja.

Riporterek: Salát Gergely és Decsi Dóra
Elhangzott a Civilradio.neten: 2021. november 2.

Hogy kerül egy magyar-esztétika szakos diák Kínába? Milyen a kortárs kínai művészet? Mi történt az Új Kína kiállításon 1951-ben?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

Az Orient Expressz legújabb adásában a kortárs kínai képzőművészet, illetve a Kínai Népköztársaság művészeten keresztüli reprezentációja lesz a témánk. Magyarország és a Kínai Népköztársaság a bipoláris világrend és a hidegháború kialakulása során sodródott egy politikai táborba, és vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatot 1949-ben. Alig két évvel a hivatalos aktus után, 1951-ben mutatkozottbe Magyarországon az "Új Kína" kiállítás, melynek egyértelmű célja az imázsépítés, a Kínai Népköztársaság bemutatása volt. Hogyan szerveződött ez a kiállítás? Milyen eszközöket használt az ideológiai célok, és a propaganda megjelenítésére? Milyen volt a fogadtatása Magyarországon és hogyan alakult tovább ez a Kína-kép? Van-e bármilyen kapcsolata mindennek a 2000-es évek kortárs kínai képzőművészetével?

Az adás vendége Nagy Mercédesz, aki eredetileg média, magyar és esztétika szakon végzett a az ELTE Bölcsészkarán. A kétezres évek elején került 5 évre Kínába, ahol elsősorban újságíróként dolgozott, többek közt a Népszabadságot tudósította 2006 és 2007-ben Pekingből. Jelenleg a Műértő képzőművészeti magazin szerkesztője és az ELTE BTK Film- média- kultúraelmélet programjának doktorandusza, ahol a kortárs kínai képzőművészetet valamint a Magyarországon a múlt század közepén kialakult Kína-kép kultúrtörténetét vizsgálja.

Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja.

Riporterek: Szilágyi Zsolt és Decsi Dóra

Elhangzott a Civilradio.neten 2021. 10. 19.

Hogy lehet elférni egy 6 négyzetméteres kínai lakásban? Mitől pukkant ki a japán gazdasági buborék? Volt-e Észak fejlettebb a két Korea közül?

Orient Expressz · Orient Expressz #135: Mi köze az olimpiának az urbanizációhoz? – Forman Balázs

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

Megannyi adásunkban esett már szó különböző ázsiai nagyvárosok gazdasági, társadalmi vagy épp politikai szerepéről, azonban a mai alkalommal átfogóbb pillantást vetünk a kelet-ázsiai urbanizációra.
Mai adásunkban a kínai, koreai és japán városfejlődés történetéről, kihívásairól és gazdasági vetületeiről fogunk beszélgetni.

Vendégünk Dr. Forman Balázs, a Budapesti Corvinus egyetem gazdaságföldrajz- és jövőkutatás tanszék egyetemi docense, aki magyarországi oktatói tevékenysége mellett erdélyi és felvidéki egyetemeken is oktatott, illetve adott elő.

Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja.

Riporterek: Szivák Júlia és Szilágyi Zsolt.

Elhangzott a Civilradio.neten 2021. 10. 19.

Miért nem volt Kelet-Ázsiában street food forradalom? Miért jó reggelire a marhahúsleves? Hiogy lehet zacskóból levest enni? Milyen ízű a selyemhernyó?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

A gasztronómia mindenhol a kultúra része, s különösen igaz ez Ázsiára, ahol a világ legsokszínűbb, legváltozatosabb konyháival találkozhatunk. A kontinens nagy részén nemhogy az egyes országoknak vagy népeknek, de a városoknak, régióknak, akár falvaknak is megvannak a saját különleges fogásaik, csak ott jellemző alapanyagaik és elkészítési módszereik. Egy ilyen lokális gasztronómiai kultúra egy szeletébe nyújt betekintést az a kiállítás, amely 2021. október 12-én nyílt meg Szolnokon, a Damjanich János Múzeumban. A tárlat az Ízkalandozás a Távol-Keleten – Fotókiállítás a tajvani Tajnan város streetfood kultúrájáról címet viseli, vagyis a látogatók egy kétmilliós dél-tajvani város utcai ételeivel ismerkedhetnek meg, és ezen keresztül persze egy sor dolgot megtudhatnak a környék mindennapi életéről és kultúrájáról.

Az Orient Expressz új adásának vendége Hoppál Krisztina Kinga, aki egyszer már szerepelt az Orient Expressz adásában, akkor mint régész beszélt a szárazföldi kínai és a tajvani régészetről, most viszont mint a kiállítás egyik kurátorát kérdezzük a tajnani és tajvani gasztronómiáról, street foodról, nappali és éjszakai piacokról és magáról a kiállításról. Krisztina jelenleg az MTA-ELTE-SZTE Selyemút Kutatócsoport kutatója, mellette a másik kurátor F. Kovács Péter, a Damjanich János Múzeum munkatársa volt.

Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja.
Riporterek: Salát Gergely és Decsi Dóra
Elhangzott a Civilradio.neten 2021. 10. 12-én.
Az epizódban tolmácsként Urbán Jázon működött közre.

Milyen a kelet-ázsiai színházi hagyomány? Kik voltak az első japán színésznők? Mit szóltak a magyarok a 20. század elején a japán színházhoz?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

Mai adásunkban a japán kulturális hagyomány egy Magyarországon talán kevésbé ismert eleméről, a japán színházról fogunk beszélgetni. Szót ejtünk a modern és hagyományos színházról, a japán színház európai fogadtatásáról és az európai színházi hagyományok japán adaptációjáról is.

Mai vendégünk Dr. Doma Petra, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa. PhD-tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában folytatta. Végzett orientalistaként és színháztörténészként disszertációjában a japán és a nyugati színház interkulturális viszonyrendszerét vizsgálja.

Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja.
Riporterek: Szivák Júlia és Decsi Dóra
Elhangzott a Civilradio.neten 2021. 10. 05-én.

Hogy újította meg Atatürk a török nyelvet? Miért szeretik a görögök a török költészetet? Milyen szerepet játszik a török diaszpóra az irodalom fordításában?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

Az Orient Expressz eheti adásában Pál Laura, török műfordítóval és tolmáccsal beszélgettünk a kortárs török irodalmi trendekről és a török irodalom nemzetközi fogadtatásáról.

Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja.
Riporterek: Szivák Júlia és Günsberger Dóra
Elhangzott a Civilradio.neten 2021. 07. 27-én.

Az Orient Expressz nyári szünetre megy, friss adásokkal legközelebb szeptemberben jelentkezünk.

Hány miniszterelnököt gyilkoltak meg a tokiói vasútállomáson? Hogyan adjunk át egy névjegyet Japánban? Mit jelent, ha valaki külföldi létére képes megenni a erjesztett szójababot? Mennyire nehéz beilleszkedni egy hagyományos értékrendű japán családba?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

A Távol-Kelettel kapcsolatban számos sztereotípia él és sokan, akik eljutnak az itteni országokba, leginkább arra törekednek, hogy saját előzetes elképzeléseik helyességére igazolást találjanak. Vendégünk az Orient Expressz stúdiójában Dóczi Tamás, aki a Doufukuai című kulturális ismeretterjesztő blogján a kínai és japán nyelv, mitológia, szokások és történelem témájában megjelenő írásaival aktívan igyekszik eloszlatni a sztereotípiákból fakadó félreértéseket és cáfolni a közhelyeket. Eheti adásunkban vele beszélgetünk a Kínában töltött diákéveiről, jelenlegi életéről Japánban, az ottani munkahelyi viszonyokról, gasztronómiáról és a japán mindennapokról.

Link a Doufukuai című bloghoz: https://doufukuai.blogspot.com

Az Orient Expressz mai adását Zoomon keresztül készítjük, a szokásosnál rosszabb hangminőségért megértésüket kérjük.

Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja.
Riporterek: Kenéz Janka és Salát Gergely
Elhangzott a Civilradio.neten 2021. 07. 20-án.

Mit akar Kína Afrikában? Mennyire tudják érdekeiket érvényesíteni az afrikai országok Kínával szemben? Milyen szerepet játszanak az oktatási cserekapcsolatok a Dél-Dél viszonyokban? És miért veszélyes a vörös csattanó hal?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

 Mai adásunkban Kína külkapcsolatainak egy fontos szeletét, a Kína-Afrika kapcsolatokat vesszük górcső alá. Szót ejtünk a kínai-afrikai kapcsolatok múltjáról, jelenéről és jövőjéről, valamint ennek ázsiai hatásairól. Vendégünk Dr. habil. Tarrósy István, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Afrika Kutatóközpontjának vezetője, a PTE BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék oktatója, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője, az Afrika Tanulmányok folyóirat alapítója és főszerkesztője, aki kutatásait az MTA Bolyai-ösztöndíjának támogatásával végzi.

Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja.
Riporterek: Szivák Júlia és Szilágyi Zsolt
Elhangzott a Civilradio.neten 2021. 07. 13-án.