Az 1950-es években miért tűnt Magyarországnál jobb helynek Kína? Milyen volt egy kínai házasságkötés az új házassági törvény szerint? Pekingben a szovjet vagy az amerikai kórházban volt jobb szülni? Mekkora tacepaókat volt szabad elolvasni egy külföldinek a kulturális forradalom alatt? Miért szólt akkorát a Vadhattyúk?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Amikor hetven éve, 1949 októberében Magyarország és a Kínai Népköztársaság felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot, hamarosan elindult a diákcsere a két ország között. Az 1950-es években jó néhány magyar diák tanult Kínában, akik közül sokan a magyar sinológia fontos képviselőivé váltak, s egész életükben Kína, a kínai kultúra megismerésével és megismertetésével foglalkoztak.

Az Orient Expressz új adásának vendége egy ilyen magyar Kína-kutató. Kalmár Éva 1956-tól 1963-ig a Peking Egyetemen tanult kínai nyelv és irodalom szakon, majd 1968-tól újra Kínában élt néhány évig. Később az Európai Kiadó keleti irodalmakért felelős szerkesztője, majd több egyetem és főiskola oktatója lett. Szakterülete a hagyományos kínai színjáték, de régi színdarabok mellett számos kortárs kínai irodalmi művet is magyarra fordított, többek között a Nobel-díjas Mo Yan regényét és novelláit.

A Kalmár Évával folytatott beszélgetés kétrészes, a jelen adásban a tanárnő életéről és kínai élményeiről van szó, a következő adás témája pedig kutatási területe, a kínai irodalom, illetve annak fordítása lesz.

A riporterek Salát Gergely és Gulyás Csenge

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. október 15-én.

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Miért van Magyarországon mongolisztika? Kik azok a mongolok? Vannak-e még nomádok? Mi a különbség egy sámán és egy ál-sámán között?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Az Orient Expressz műsoraiban igyekszünk minél szélesebb palettán bemutatni Ázsiát, a különböző ázsiai kultúrákat. Eddig azonban kevesebb szó esett azokról az oktatási és tudományos műhelyekről, amelyek e hatalmas kontinens különböző népeivel, nyelveivel, országaival foglalkoznak. Ma egy ilyen műhelyt mutatunk be. Az ELTE Távol-keleti Intézetében működő Mongol és Belső-ázsiai Tanszék egyike a legkorábban alapított Ázsiával foglalkozó felsőoktatási egységeknek, amely immár több mint hetven éve a Belső-Ázsiával foglalkozó oktatás fontos hazai központja.

Az Orient Expressz mai adásának vendége Birtalan Ágnes mongolista, a tanszék vezetője és a Nemzetközi Mongolisztikai Társaság elnöke, akit a tanszék tevékenységéről, a magyar mongolisztikáról és saját kutatásairól is kérdezünk.

A riporterek Szilágyi Zsolt és Szivák Júlia.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. október 8-án.

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Miért gyűjtött egy pesti optikus kínai porcelánokat? Hogy lett állami múzeum egy Andrássy úti magánvillából? Mi köze volt a Rákos Mátyás Fémműveknek a kelet-ázsiai múzeumhoz? Vesz-e ma műtárgyakat egy magyar múzeum?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Az utóbbi időkben számos olyan évfordulót ünnepeltünk, amely Magyarország ázsiai kapcsolatainak meghatározó eseményeihez köthető. Idén volt a magyar–japán diplomáciai kapcsolatfelvétel 150. évfordulója, emellett a magyar–kínai államközi kapcsolatok 70, a magyar–dél-koreai kapcsolatok 30 évesek. Jövőre ezt a sor a magyar–mongol kapcsolatfelvétel 70. évfordulója egészíti ki, de van idén egy olyan centenárium is, amely bizonyos tekintetben összeköti ezeket. Az idén ünnepeljük a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum fennállásának 100. évfordulóját, melyet az intézmény a Made in Asia című kiállítással ünnepel.

Az Orient Expressz új adásának vendége Fajcsák Györgyi sinológus–művészettörténész, a Hopp múzeum igazgatója, akivel a kiállításról és a múzeum történetéről beszélgetünk, emellett az is szóba kerül, hogy milyen a fogadtatása, ismertsége Magyarországon az ázsiai művészeteknek, mit tudunk róluk, és vajon értjük-e őket.

A riporterek Szilágyi Zsolt és Szivák Júlia.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. október 1-jén.

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban. 

Milyen fajtái vannak a tolmácsolásnak? Mit csinál a tolmács, ha az ügyfél butaságot mond? Adhat tanácsot egy fordító? Kínai vonalon nyelvi vagy kulturális közvetítés a feladat? Mit kell tenni, ha nem értünk valamit, de le kell fordítanunk? 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

A különböző nyelvek és kultúrák közötti kommunikáció kulcsszereplői a tolmácsok. A jó tolmácsnak nemcsak a két nyelvet kell tökéletesen bírnia, de a kulturális különbségeket is át kell hidalnia. Különösen fontos szerep hárul rá, ha két olyan távoli világ képviselői között kell közvetítenie, mint a magyar és a kínai.

Az Orient Expressz új adásában a magyar–kínai, kínai–magyar tolmácsolás és fordítás kérdéseit járjuk körül. Vendégünk Auguszt Adrienn tolmács és fordító, s aki csaknem két évtizede tevékenykedik a kínai–magyar kapcsolatok frontvonalában.

A műsorvezetők Salát Gergely és Gulyás Csenge.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-pn 2019. szeptember 24-én.

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Milyen egy modern kłnai táncjáték? Hogy lehet közelebb hozni kjnaiakat és magyarokat? Jók-e a magyar gyerekek a kínai kalligráfiában?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Idén ünnepeljük a 70. évfordulóját annak, hogy Magyarország és Kína felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot. Az évforduló alkalmával számos megemlékezésre és programra kerül sor mindkét országban, ami jó lehetőséget biztosít arra, hogy egymás értékeit, kultúráját jobban megismerhessük. Az ünnepségsorozat egyik legnagyobb szabású eseménye egy kínai operaelőadás lesz az Erkel Színházban a jövő héten. Mai adásunkban a Kínai Nemzeti Opera – „Opera Warriors” című – hazánkban először látható nagyszabású előadásáról, ennek kapcsán a hagyományos kínai színházról, valamint a magyar–kínai kulturális kapcsolatokról beszélgetünk.

Vendégünk a Zhang Wei, az országaink kapcsolataiban fontos szerepet játszó Sino-Európai Alapítvány alapítója, valamint Dankó Réka, az Alapítvány projektmenedzsere.

A riporterek Szivák Júlia és Szilágyi Zsolt.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. szeptember 17-én.

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Hongkong utcáit hónapok óta tüntető diákok tartják megszállva, az egykori brit gyarmat a Kínához való visszatérés óta nem élt meg hasonló politikai válságot. A tüntetők egyre radikálisabb követelésekkel állnak elő és egyre durvább eszközöket alkalmaznak, amire a rendőrség is fokozódó keménységgel válaszol. Sokan már attól tartanak, hogy az eseményeknek előbb-utóbb a szárazföldi kínai karhatalom beavatkozása fog véget vetni.

Mi vitte az utcára a hongkongiakat? Kavar-e a háttérben a CIA? Bevonulnak-e a kínai tankok? Mit mondott az „egy ország, két rendszer” jövőjéről a Vaslady?

Az Orient Expressz új adásában a hongkongi eseményekről beszélgetünk. Vendégünk Kusai Sándor Kína-kutató, nemzetközi kapcsolatok szakértő, Magyarország volt pekingi nagykövete, aki jelenleg a PPKE oktatója.

A riporterek Salát Gergely és Szivák Júlia.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. szeptember 10-én.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Április végén Akihito császár lemondásával véget ért a 30 évig tartó Heiszei (azaz a ’béketeremtő’) éra, az új császár, Naruhito trónra lépésével pedig megkezdődött a Reiva (azaz ’szépséges harmónia’) korszaka. A történelmi számvetést megnehezíti, hogy noha az elmúlt három évtized valóban a szigetország leggazdagabb és legbékésebb időszaka volt, azt egyúttal gazdasági stagnálás, természeti katasztrófák és társadalmi problémák sora, illetve ezek következtében a japán soft power viszonylagos eróziója is jellemezte. Az elmúlt évek gazdasági és társadalmi változásai alapján pedig úgy tűnik, a következő periódus első időszaka nagy változásokat hozhat.  

Mi a dolga a japán császárnak? Mi történt 1945 után? Mennyire stabil a japán monarchia? Hogyan jelenik meg a médiában a császárváltás? Véget érnek-e az elvesztegetett évtizedek? 

Az Orient Expressz adásában a nemrég lezajlott uralkodóváltás kapcsán Japán elmúlt 30 évéről és közeljövőjéről, valamint Akihito császár örökségéről beszélgetünk. Vendégünk Bartók András Japán-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. szeptember 3-án.

A riporterek Szakáli Máté és Günsberger Dóra.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Kína és az Európai Unió kapcsolatai sokáig kifejezetten jók voltak, a két térség számos területen együttműködött, egymás legfontosabb kereskedelmi partnereivé váltak, és komolyabb konfliktusok nem terhelték a viszonyt. Az utóbbi egy-két évben azonban ez megváltozott, s Európában – különösen Németországban – egyre többen riválisként vagy fenyegetésként tekintenek Kínára. Kína már nemcsak német autókat vesz, hanem komplett gyárakat is, miközben a kultúra, oktatás, tudomány területén is igyekszik pozíciókat szerezni. Minderre az európai szereplők is ragálnak de egységes válasz egyelőre nem született.

Mi az a Kína-sokk Németországban? Mit rontott el a Nyugat? Működik-e a kínai puha erő? Beleszól-e Kína a nyugati Kína-kutatásokba? Hogyan lehet együttműködni kínai partnerekkel? Miként lehet eladni a magyar kultúrát Kínában?

Az Orient Expressz új adásában a kínai-európai, s azon belül elsősorban a kínai-német kapcsolatokról beszélgetünk, de szó lesz a kínai puha erőről, a magyar-kínai kulturális együttműködésről és a két világ közötti kommunikációs problémákról is. Vendégünk Révész Ágota sinológus, színházi szakember, volt kulturális diplomata, aki jelenleg a berlini Technische Universität kutatója.

A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra.

Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. augusztus 27-én.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A jogi gondolkodás szerves része minden kultúrkörnek, ám abban hatalmas különbségek vannak, hogy mely kultúrában mit jelent a jog fogalma, és hogy mennyire fontos a jogtudomány művelése. Az Orient Expressz aktuális beszélgetésének témája az ázsiai jogfelfogás, vagyis a jog szerepe az ázsiai kultúrkörökben, Jeruzsálemtől egészen Tokióig. 

MI a közös Jemenben és Japánban? Lehet-e ázsiai jogi kultúráról beszélni? Hogyan hatnak egymásra a különböző jogi kultúrák Ázsiában? Van-e egyáltalán közös vonás az iszlám, a hundu és a konfuciánus jogban? Hogyan él együtt az állami, a vallási és a szokásjog Indonéziában, Kínában és Iránban?

Az adás vendége Jany János jogtörténész, Kelet-kutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, az iszlám jog és a közel-keleti ókori jogi kultúrák elismert szakértője, a Jogi kultúrák Ázsiában című könyv szerzője.

A riporterek Günsberger Dóra és Szilágyi Zsolt.

Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. augusztus 20-án.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Az utóbbi években érezhetően megnőtt a nemzetközi érdeklődés a mai kínai irodalom iránt. A magyarul is elérhető kínai alkotások száma is örvendetesen emelkedik, ma már csaknem minden könyvfesztiválra és könyvhétre megjelenik egy-két kortárs mű. A kínai állam felismerte az irodalom népszerűsítésének, a fordítások támogatásának fontosságát, s a magyar kiadók sem ijednek már meg egy-egy kínai névtől. De a kínai irodalomról még mindig viszonylag keveset tudunk.

Mikor és miért alakult ki a modern kínai irodalom? Miről ír egy kortárs kínai író? Milyen „-izmusok” vannak jelen? Politizál-e a kínai irodalom? Mit szól mindehhez az állam? Milyen kulturális problémák merülnek fel fordításkor?

Az Orient Expressz új adásának vendége Zombory Klára sinológus-műfordító,, a Magyar-Kínai Baráti Társaság elnöke, aki számos kortárs kínai regényt és novellát ültetett át magyarra.

A riporterek Salát Gergely és Gulyás Csenge.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. augusztus 13-án. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.