Kik az ulcsák és az ulták? Merre élnek, milyen nyelvet beszélnek? Ki volt az "angol beteg" édesapja, és mi köze van Közép-Ázsiához? Mit szólnak a kirgizek, ha kiderül, hogy a Manasz eposzuk máshol nem található 72 sorát egy magyar utazó gyűjtötte fel a 20. század elején?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

A 19. század közepétől kezdődően, de még inkább a múlt század elején a magyar utazók, geográfusok, nyelvészek, néprajzkutatók sokat tettek Ázsia felfedezéséért, megismeréséért. Sokakat a magyar nép keleti gyökereinek felkutatása, másokat a puszta kíváncsiság hajtott, egyesek útja a közép-ázsiai térségbe vezetett, míg mások Ázsia legkeletibb területeiig is eljutottak. Útjaikon szerzett ismereteik nem csak az eurázsiai régió akkori megismerésében játszottak fontos szerepet, de sok tekintetben máig ható tapasztalatokkal gazdagítottak bennünket, és kutatásaik még a mai közegben is sajátos hatással bírnak. Főleg akkor, ha az általuk szerzett tudást, kutatóútjaik emlékeit visszavisszük a terepre és megismertetjük azokkal, akik ma is ott élnek. Ma elsősorban ilyen élményekről, tapasztalatokról beszélgetünk Sántha Istvánnal, az ELKH BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársával.

Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja.
Riporterek: Szilágyi Zsolt és Salát Gergely.
Elhangzott a Civilradio.NET-en 2022. március 22-én.