Van-e sajátos koreai gazdasági kultúra? Miért nem tűnnek el egy "fekete lyukban" az állami befektetések? Van-e élet a csebolokon túl? Mi a hasonlóság a tajvani és koreai gazdaság között? Merre menekül a tajvani gazdaság?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

Ma az ázsiai gazdaságról szóló diskurzust egyértelműen a Kínával kapcsolatos hírek uralják. Jó példa erre az Új Selyemút program, vagy éppen a múlt év végén tető alá hozott elvi megállapodás, ami a Kína és az EU közötti befektetésekről szól. Holott az ázsiai gazdaság nyilvánvalóan ennél jóval diverzifikáltabb, akár Magyarország, akár az EU tekintetében is vannak más meghatározó partnerek, a világgazdaságot befolyásoló egyéb folyamatok. Különösen érdemes ezt ezt számon tartani itthon, ahol például az Ázsiából érkező befektetések, az arra irányuló gazdasági kapcsolatok meghatározó része köthető Dél-Koreához. Ma adásunkban Dél-Korea, a koreai gazdaság belső szerkezete, sajátosságai, magyar kapcsolatai lesznek a beszélgetés fókuszában, de a szűkös időt megpróbáljuk kihasználni arra is, hogy rövid pillantást vessünk a tajvani gazdaság mai helyzetére is, ami jóval ritkábban kerül szóba hazánkban, hiszen a szigettel kapcsolatos híreket jellemzően nem a gazdasági kérdések uralják.

Mai adásunkban vendégünk Neszmélyi György Iván közgazdász, a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatója, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi kar nemzetközi kapcsolatainak felelőse, aki tanult és MBA diplomát szerzett Dél-Koreában, és hosszabb időt töltött Tajvanon is, így testközelből ismeri az ottani világot.

Az Orient Expressz adásainak elkészültét a Magyar Nemzeti Bank támogatja.

Riporterek: Szilágyi Zsolt és Salát Gergely

Elhangzott a Civilradio.NET-en 2021. 02. 16-án.