2023-ban ünnepli 10. évfordulóját a kínai út és övezet program, amely Kína egyik legambiciózusabb geopolitikai kezdeményezését jelenti.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

Mi is az út és övezet kezdeményezés lényege? Mennyire sikerült beváltania a hozzá fűzött reményeket? Milyen hatással van ez a kelet-ázsiai régió országaira? Ezekről és hasonló kérdésekről beszélgetünk mai vendégünkkel, Dr. Klemensits Péterrel, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatásvezetőjével.

Az Orient Expressz működését a Magyar Nemzeti Bank támogatja.

Riporterek: Szivák Júlia és Szilágyi Zsolt

Elhangzott a Civilradio.net-en 2023. november 28-án.

Mi a különbség a paleográfia és epigráfia között? Mire írtak a régi indiaiak? Mit jelent, ha valami úgy néz ki, mint a kásafű bugája?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

Mi a különbség a paleográfia és epigráfia között? Mire írtak a régi indiaiak? Mit jelent, ha valami úgy néz ki, mint a kásafű bugája?
Régóta fennáll az a gyarmatosítás korabeli tévhit. hogy a régi indiaiak számára nem volt fontos a történelem. Mai adásunkban arról beszélgetünk, hogy ez miért nem igaz ebben a formában, és pontosan milyen szempontok is számítottak. Szó kerül még továbbá az indiai feliratok hordozóanyagairól, fellelhetőségükről és értelmezési lehetőségeikről.Mai vendégünk, Dr. Balogh Dániel, indológus, epigráfus, a Humboldt Universitat zu Berlin kutatója, a DHARMA projekt résztvevője.
A DHARMA projekt blogja itt érhető el: dharma.hypotheses.org/

Az Orient Expressz működését a Magyar Nemzeti Bank támogatja.

Riporter: Szivák Júlia

Elhangzott a Civilradio.net-en 2023. november 21-én.

Milyen Indiában a jazzélet? Hogy létezhet egymás mellett luxus és nyomor Bombayben? Milyen zenei előképzettségük van az indiai diákoknak?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

India zenei világával kapcsolatban valószínűleg nem a dzsessz az ami először az ember eszébe jut, pedig India-szerte virágzik a dzsezzélet és egyre népesebb közönséget vonz ez a zenei műfaj. Mai adásunkban Nyírő Áronnal beszélgetünk, aki több szálon is kapcsolódik az indiai dzsesszélethez. Áron, aki először a Kodolányi János Egyetemhez kapcsolódó Kőbányai Zenei stúdióban tanult, majd a Conservatory of Amsterdamra járt, hosszú éveken keresztül az India True School of music, majd Vijaybhumi University művésztanáraként tevékenykedett amellett, hogy dzsesszdobosként is fellépett. Az adásban Áron karrierje mellett az indiai zenei oktatásról és az indiai dzsesszéletről is beszélgetünk.

Áron Instagram oldala Fluidbeats név alatt az alábbi linken található: www.instagram.com/fluidbeats_/?fbc…wX940a3-1YTY6yTA

Az Orient Expressz működését a Magyar Nemzeti Bank támogatja.

Riporter: Szivák Júlia

Elhangzott a Civilradio.net-en 2023. november 14-én.

2013-ban cégek és állami támogatások tudatos összehangolásával 5,6 milliárd dollárt fektettek be a koreai kulturális iparba, ezzel kezdetét vette a 2010-es éveket meghatározó jelenség, a koreai hullám, vagyis a hallyu.

A hallyu Magyarországon is teret hódított magának, egy 2018-19-es felmérés szerint akkorra már 15 ezer k-pop rajongó volt az országban. De hogyan és miért lehetett ennyire sikeres Dél-Korea újonnan felfuttatott soft-power intézménye? Vajon divathullámról vagy egy hosszútávú jelenségről beszélhetünk?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

Mai adásunk két vendége Fodor Fanni és Zeng Zeni egy több mint 2000 fős követőtáborral rendelkező koreai dance cover, a Papillon alapítói és koordinátorai. Fanni az ELTÉn végzett kommunikáció és médiatudomány mesterszakon, jelenleg az ELTÉn tart kurzusokat a koreai popkultúráról, Zeni pedig másodéves hallgató szintén kommunikáció és médiatudomány alapszakon. Mai adásunkban őket kérdezzük a koreai hullámról, a k-popról és arról, hogy valójában mennyire nehéz egy-egy látványos és ikonikus banda tánckoreográfiája.

Az Orient Expressz működését a Magyar Nemzeti Bank támogatja.

Riporterek: Farkas Diána és Papp Bendegúz
Elhangzott a Civilradio.net-en 2023. november 7-én.

Hogyan lehet reklámokból nyelvet tanulni? Miért kezd el egy kínai magyarul tanulni? És miért fordul később a műfordítás felé?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

A magyar és a mandarin kínai közös vonása, hogy mindketten a világ legnehezebb nyelveinek dobogós helyezettjei, a két nyelvnek egyszerre a birtokában lenni pedig nem kis feladat. Ám míg magyarként érthető, hogy miért akarja egyre több fiatal a világ második legnépesebb országának nyelvét tanulni első vagy második idegennyelvként, addig fordítva ez nem ennyire evidens. Ugyanakkor Kínában is egyre több egyetemen – jelenleg 11 intézményben – választható a magyar nyelvszak.

Lu Jianchen vagyis Luca a Beijing International Studies University-n végzett magyar szakon, jelenleg a Debreceni Egyetem Magyar nyelv és irodalom mesterszakos hallgatója. Luca az utóbbi években a magyar műfordításban mélyült el, többek között a Balassi Intézet ösztöndíjasa is volt. Mai adásunkban őt kérdezzük a kínai-magyar relációjú műfordítások kínai szemszögéről.

Az Orient Expressz működését a Magyar Nemzeti Bank támogatja.

Riporter: Farkas Diána
Elhangzott a Civilradio.net-en 2023. október 31-én.

Miért okoz függőséget a Himalája? Hogyan lehet valakiből hegymászó-iskola nélkül hegymászó? Milyen körülmények várnak az utazókra a mászóútvonalak menti „teaházakban”?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

A Himalája meghódítása minden komoly túrázónak álma és végső nagy célja lehet. Akiknek sikerül a hegyet legalább részben meghódítani, sokszor arról számolnak be, hogy a hegy beszél hozzájuk, ha egyszer látták, vissza akarnak térni hozzá. Nem volt ez másképp mai adásunk vendégével sem.
Kedves Annamária a Corvinus majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem matematika, spanyol és angol szakos tanára, jógaoktató, motivációs tréner és túravezető. A fél világot bejárta: Mexikótól Japánig és Alaszkától Patagóniáig. 2016-ban legyalogolt 900 kilométert a francia Caminón, jelenleg első könyvét írja, hegymászó magazinokban publikál és 15 éve blogol. Mai adásunkban őt kérdezzük indiai és nepáli kalandjairól, hogy milyen is terepen, testközelből átélni a hegy lábánál és a hegyen élők mindennapjait.

Az Orient Expressz működését a Magyar Nemzeti Bank támogatja.

Riporterek: Farkas Diána és Papp Bendegúz
Elhangzott a Civilradio.net-en 2023. október 24-én.

Hogyan és hova érkeztek az első kínaiak Magyarországra? Mit kerestek a budapesti „Chicago”-ban? Hogyan működött a munkamegosztás, amikor a gyerekeket is dolgoztatták? Hogyan változott az első kolóniák életmódja 1930-ig?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

A XXI. században Kínáról, mint a világ feltörekvő gazdasági nagyhatalmáról, már nem csak az olcsó termékek és a sarki kínai büfék jutnak eszünkbe. A páratlan ütemű és mértékű gazdasági-társadalmi változásokat Magyarország is aktív figyelemmel kíséri, miközben készévé válik az Egy Övezet, Egy Út programnak s annak beruházási láncainak. De mikor is kezdődtek a kínai-magyar kapcsolatok? Az 1800-as években megindult kínai migrációs hullám a XX. század első felében ért el hazánkba, amikor még valóban azokról a sztereotípiáknak megfelelő kínaiakról szóltak az újságcikkek, akik a koffereikből vagy a leterített törölközőiken árulták a portékáikat.

Mai vendégünk Mátyás Anna, a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett japán alapszakon 2021-ben, 2022-ben pedig az újonnan indult kínai szakon elsőként és abban az évfolyamban egyedüliként. Jelenleg pedig végzős történelem mesterszakos hallgató a Károli történelem mesterszakán és a mesterdiploma megszerzése után a Károli történelem doktori képzésére készül. A 36. OTDK-n Orientalisztika I. tagozaton első helyezést, illetve az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottság jutalmát nyerte el. Mai adásunkban vele beszélgetünk az első magyarországi kínaiakról, az életmódjukról, kulisszatitkaiktól.

Az Orient Expressz működését a Magyar Nemzeti Bank támogatja.
Riporter: Farkas Diána
Elhangzott a Civilradio.net-en 2023. október 17-én.

Milyen vallású volt Kabír? Mi a közös a vallásosságban és a szerelemben? Miért nem tanulnak az indiaiak bradzs nyelven?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

Milyen feladatot kaptak a japán diplomaták a Párizs környéki béketárgyalásokon? Hogyan változott a magyar–japán kapcsolatrendszer? Hogyan vette fel egymással újra a kapcsolatot Tokió és Budapest? Milyen szerepet játszott a japán technológiatranszfer az 1970-es évek Kelet-Európájában? És miért nem települt Nissan-gyár 1968-ban Magyarországra?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

A japán–magyar kapcsolatok története egy izgalmas és népszerű téma tudósoknak és a Szigetország iránt érdeklődőknek egyaránt. Korábbi adásainkban megtárgyaltuk a két ország viszonyának bizonyos fejezeteit, többek között kitértünk a Meidzsi császárhoz utazó osztrák-magyar küldöttségekre vagy a Hazánkba látogató századeleji dzsúdómesterekre. A 20. századi diplomáciatörténet egésze azonban hullamzó képet mutat: ebben az időszakban a kétoldalú relációkat teljes mértékben a nemzetközi események és folyamatok határozták meg, egyik állam külpolitikájában sem jelentett prioritást a másik fél. A 21. században aztán egyre nagyobb hangsúly helyeződött a kelet-ázsiai térségre, így Japán szerepe is felértékelődött. Milyen történelmi és kulturális gyökerei vannak a két ország viszonyának? Jelenleg mi jellemzi ma a magyar–japán kapcsolatokat?

Ezekről a témákról beszélgetünk Wintermantel Péterrel, orientalistával, diplomáciatörténésszel, a magyar-japán kapcsolatok kutatójával.

Az Orient Expressz működését a Magyar Nemzeti Bank támogatja.
Riporter: Papp Bendegúz
Elhangzott a Civilradio.net-en 2023. október 3-án.

Mi Mongólia legősibb sportja? Hogyan küzdenek a harcosok? Hány sportoló vesz részt az országos tornán? Milyen bugyit vesz fel egy járási bajnok?

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunes | Player.fm | Podbean | Soundcloud | Spotify | Stitcher | RSS | YouTube

A birkózás az egyik legősibb sport. Már az ókori mitológiában, eposzokban is találkozunk birkózó hősökkel, mint például az angyallal viaskodó ószövetségi alak, Jákob, vagy az Enkidut legyőző sumér kultúrhérosz, Gilgames. A test-test elleni küzdelem, a gáncsok, dobások, a birkózás a magyar népmesék keleti eredetű elemei között is megjelennek. Az ellenfelek bevágják egymást a földbe térdig, derékig, nyakig, de Arany elbeszélő költeményében, Fehérlófia földbe döngöléssel szerzett kenyerespajtásokat Fanyűvő és Vasgyúró személyében, és leszorítással győzte le a Hétszűnyű Kapanyányimonyókot. A birkózás a sztyeppei népeknél a mai napig óriási népszerűségnek örvend, és a nemzetközi sportversenyeken sem örül senki, ha mongol, kazah, török birkózót kap ellenfeléül. Mongólia kapcsolata a birkózással több szempontból is érdekes. E kis lélekszámú nemzet sportolói a dzsúdó, és birkózó versenyeken ma is komoly ellenfélnek számítanak, de a japán sumóban is a közelmúlt hat yokozuna címét hat alkalomból ötször mongol rikisi szerezte meg. Ez biztosan nem független attól a tradíciótól, amely a mongol birkózást jellemzi. Az Orient Expressz mai adásában ezzel a témával foglalkozunk.

Mai vendégünk Tiszai Sára, turkológus, mongolista, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza, aki csak egy rövid időre ugrott haza Mongóliából, ahol a mongol birkózás hagyományát, mai társadalmi szerepét kutatja.

‌Riporter: Papp Bendegúz

Elhangzott a Civilradio.NET-en 2023. szeptember 26-án.
Az Orient Expressz működését a Magyar Nemzeti Bank támogatja.