Az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádió FM98-on

Orient Expressz - a rádióműsor

Orient Expressz #23: Mit tudott Deng Xiaoping (Teng Hsziao-ping)? - Baranyi Tamás

2019. február 06. - Orient Expressz

Nemrég volt a negyvenedik évfordulója annak, hogy Kínában megkezdődött a „reform és nyitás”, amely nemcsak Kínát alakította át tetőtől talpig, hanem az egész világot megváltoztatta. A reform és nyitás atyjaként Deng Xiaopinget (Teng Hsziao-ping) tisztelik, aki alighanem a 20. század egyik legjelentősebb személyisége volt. Neki köszönhető, hogy a gazdaságilag jelentéktelen, technikailag elmaradott, saját népességének élelmezését épphogy csak biztosítani tudó, a külvilágtól elzárt Kína ma már a világ második legnagyobb gazdasága, legjelentősebb kereskedő országa, csúcstechnológiai óriása, nagy-, szuper- vagy hiperhatalma.

Deng Xiaopingről nemrég jelent meg magyarul egy igencsak vaskos könyv. Ennek szerzője Ezra F. Vogel amerikai Kelet-Ázsia szakértő, a Harvard Egyetem professzora, címe pedig Teng Hsziao-ping és Kína megreformálása. A csaknem 900 oldalas könyvet az Antall József Tudásközpont adta ki, fordítója Kiss Marcell. Az Orient Expressz legújabb adásában Vogel könyvéről, Deng Xiaopingről, a kínai reformokról és azok mai következményeiről, Kína mai világpolitikai helyzetréről és a kialakulóban lévő új világrendről lesz szó. Vendégünk Baranyi Tamás Péter történész, külpolitikai szakértő, a könyv magyar kiadásának egyik gondozója, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője.

Mit keresett Franciaországban az ifjú Deng Xiaoping? Hogyan lett a „Mao-frakció” tagja? Mit tudott, amit a többiek nem? Mit tett Mao hűséges embereként az 1950–60-as években? Büntetés vagy jutalom volt a száműzetés a kulturális forradalom alatt? Hogyan lett Kína első számú vezetője? Milyen szerepe volt a Tian’anmen téri eseményekben, majd a reformok újraindulásában? Milyen lett az az új világ, amelynek megteremtésében Deng Xiaopingnek oroszlánrésze volt?

Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. február 5-én.

A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt.

A műsorban elhangzó zeneszámok:

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google PodcastsPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | Spotify | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

 

Orient Expressz #22: Milyen nőnek lenni Japánban? - Hidasi Judit

A japán társadalom és kultúra mindig is jelentősen eltért a nyugatitól, s a nagymértékű modernizáció és nyugatosodás ellenére a szigetország ma is őrzi sajátos arculatát. A japán nők helyzete is sajátosan alakult és alakul, akár a Párnaköny udvarhölgyeiről, akár a hagyományos feleségekről és családanyákról, akár a mai politikus- és üzletasszonyokról van szó. Az utóbbi években újra sok szó esik a japán nőkről, mivel a kormány a nők munkaerőpiaci bevonásával szeretné felpörgeti a hosszú ideje gyengélkedő japán gazdaságot.

Mik voltak a hagyományos női szerepek? Hogyan változtak meg ezek a 20. században? Milyen választási lehetőségei vannak ma egy japán nőnek? Min alapul egy japán házasság? Ki viseli a nadrágot, és ki kezeli a pénztárcát? Működik-e a womenomics?

Az Orient Expressz adásának vendége Hidasi Judit japanológus, nyelvész, a Budapesti Gazdasági Egyetem professzora.

A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt.

Elhangzott a Civil Rádió FM 98-on 2019. január 29-én. 

 Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google PodcastsPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | Spotify | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Orient Expressz #21: Mit tett a modernizáció Vietnammal? - Vargyas Gábor

Az elmúlt negyed évszázad nagy globális átalakulása Délkelet-Ázsiában is érezteti hatását. Bár általában több szó esik a térség folyamataiban domináns szerepet játszó Kínáról, Indiáról, vagy épp Szingapúrról, e változások hatásaitól Kambodzsa, Laosz és Vietnám sem függetlenítheti magát. Vietnám, a „felszálló sárkány országa”, ahogyan erre egy 2010-ben megjelent kötet is utal az utóbbi 30 évben igen jelentős gazdasági, kulturális változásokon ment keresztül, melyek elsősorban a nyitásnak, az 1986-ban bevezetett doi moi-nak köszönhetőek. Vietnám óriási léptékben fejlődik és ez a fejlődés magában hordozza a mentalitásbéli változásokat éppúgy, mint a középhatalmi státusz kialakítására vonatkozó igényt. Vajon hogyan látja a mai Vietnámot egy olyan kutató, aki épp ezen reformok meghirdetése előtt járt először az országban?

A mai modern Vietnámról, az elmúlt években bekövetkezett kulturális változásokról és legújabb vietnámi élményeiről beszélgetünk Vargyas Gábor etnográfussal, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, a Pécsi Egyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékének oktatójával, korábbi tanszékvezetőjével - aki talán legfontosabb tudományos munkáit egy vietnámi hegyi törzsről írta, aki az elmúlt évtizedekben szemtanúja volt ezeknek a változásoknak és akit egy fotója miatt még az amerikai katonai hírszerzés is megkeresett.

Hogyan lehetett terepmunkát végezni a ’80-as években Vietnámban? Kik azok a brúk? Hogyan fogadták a nyugati (magyar) kutatót? Mi változott a kilencvenes évek rendszerváltásai után? Hogyan változott a vietnami gazdaság, és ezzel együtt a vietnámiak vagy a kisebbségek élete? Hogyan változott az élet, a mentalitás a globalizáció és modernizáció hatására?

A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. január 22-én. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google PodcastsPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | Spotify | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Orient Expressz #20: Miért csempésztek kvarcórát az észak-koreai diplomaták? - Mátyus Sándor 2/2

Magyarország az utóbbi fél évszázadban folyamatosan aktív diplomáciai tevékenységet folytatott a Távol-Keleten. A térség szocialista országai után 1959-ben újra felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Japánnal, az 1980-as évek végén pedig – a kelet blokk országi közül elsőként – Dél-Koreával. Az 1990-es években Tajvannal létesítettünk nem hivatalos viszonyt. Az Orient Expresszben folytatódik a beszélgetés e kapcsolatok fejlődésének egyik fontos magyar résztvevőjével és alakítójával, Mátyus Sándor volt diplomatával.

Mátyus Sándor egész életében diplomataként dolgozott. 1969-ben angol és japán szakon végzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, majd 1970-től négy éven át Magyarország tokiói nagykövetségének kulturális és sajtóattaséja volt. Ezután a külügyminisztériumban felelt különböző ázsiai területekért, majd 1983-ban megint Tokióba került. Később részt vett Magyarország és Dél-Korea diplomáciai kapcsolatfelvételének előkészítésében. A rendszerváltozás után egy stockholmi kitérő után visszatért Ázsiába: 2001–¬2005 között magyarországi tajpeji képviseletét vezette, majd Afganisztánban szolgált nagykövetként. 2010-ben vonult vissza a diplomáciai szolgálattól.

A kétrészes beszélgetés második részében pályájának második feléről lesz szó. Mit szóltak az észak-koreaiak, amikor felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával? Hogyan vertük vissza a támadásaikat? Hogy zajlottak a titkos tárgyalások a tajvani kapcsolatfelvételről? Mi a különbség a japánok és a tajvaniak között? Járnak-e a buszok Kabulban? Kik voltak „Magyarország barátai” Japánban? Mitől lesz jó egy diplomata?

A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. január 15-én.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google PodcastsPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | Spotify | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Orient Expressz #19: Milyen volt közelről a japán csoda? - Mátyus Sándor 2/1

Magyarország az utóbbi fél évszázadban folyamatosan aktív diplomáciai tevékenységet folytatott a Távol-Keleten. A térség szocialista országai után 1959-ben újra felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Japánnal, az 1980-as évek végén pedig – a kelet blokk országi közül elsőként – Dél-Koreával. Az 1990-es években Tajvannal létesítettünk nem hivatalos viszonyt. Az Orient Expressz aktuális adásának vendége e kapcsolatok fejlődésének egyik fontos magyar résztvevője és alakítója, Mátyus Sándor volt diplomata.

Mátyus Sándor egész életében diplomataként dolgozott. 1969-ben angol és japán szakon végzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, majd 1970-től négy éven át Magyarország tokiói nagykövetségének kulturális és sajtóattaséja volt. Ezután a külügyminisztériumban felelt különböző ázsiai területekért, majd 1983-ban megint Tokióba került. Később részt vett Magyarország és Dél-Korea diplomáciai kapcsolatfelvételének előkészítésében. A rendszerváltozás után egy stockholmi kitérő után visszatért Ázsiába: 2001–¬2005 között magyarországi tajpeji képviseletét vezette, majd Afganisztánban szolgált nagykövetként. 2010-ben vonult vissza a diplomáciai szolgálattól.
A kétrészes beszélgetés első részében pályájának első feléről lesz szó. Hogyan lett valaki diplomata az 1960-as években? Milyen volt Japán 1970 körül? Mi volt egy szocialista ország kultúrdiplomatájának feladata a kapitalista szigetországban? Mit akartunk ekkoriban Japántól, és mit akart Japán tőlünk? Hogyan és miért vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával?

A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. január 8-án.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google PodcastsPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Orient Expressz #18: Túlélhető-e a zenei sofőrterror? - Újévi különszám

Az Orient Expressz újévi adásában négy szerkesztő - Günsberger Dóra, Salát Gergely, Szakáli Máté és Szilágyi Zsolt - saját ázsiai zenei élményeiről beszél, sok zenével illusztrálva az elhangzottakat.

Mit hallgatnak a szerelmes pakisztániak? Mit bömböltet a mongol sofőr végtelenítve egy-egy tizenhat órás úton? Mire táncolnak az indonézek? Hogy hangzik, ha a kínai citera dob+basszus+gitár alapra peng? Összefér-e a sámánzene és a hajmetál?

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. január 1-jén.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google PodcastsPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Orient Expressz #17: Van-e karácsonyfa a Dzsingisz kán téren? - Karácsonyi különszám

Az Orient Expressz karácsonyi különszámának témáját természetesen az ünnep adja. A műsorban körbejárjuk Kelet-, Délkelet- és Dél-Ázsiát, hogy megtudjuk: a térség egyes országaiban hol jelent valamit az ünnep, kik és hogyan ünneplik a karácsonyt, hol élnek keresztények, milyen szokásokat követnek. És szó lesz persze arról is, hogy a felszínes nyugatosodás milyen módon jelenik meg karácsony táján az ázsiai nagyvárosokban, hogyan igyekeznek a kereskedők a karácsonyt ürügyként használva némi plusz fogyasztásra ösztönözni a

A műsort az Orient Expressz összes szerkesztője - Gulyás Csenge, Günsberger Dóra, Salát Gergely, Szakáli Máté és Szilágyi Zsolt - készítette, s mellettük megszólal még Hidasi Judit japanológus.

Elhangzott a Civil Rádióban 2018. december 25-én. 

 Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google PodcastsPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Orient Expressz #16: Mi a kínai csoda titka? - Kusai Sándor

A hivatalos történetírás szerint éppen negyven éve, a Kínai Kommunista Párt XI. Központi Bizottságának 3. plénumán hirdették meg a reform és nyitás politikáját Kínában. Az 1978. december 18–22. között zajlott találkozóval kezdődő, jelenleg is tartó reformidőszakban Kína történelmi léptékben is páratlan ütemű és mértékű gazdasági-társadalmi változásokon megy keresztül, s a szemünk előtt válik világhatalommá. A Kínai Népköztársaság fejlődését kiemelt figyelemmel, éles vitákkal és szélsőséges véleménykülönbségekkel kísérik a külföldi szakértők és döntéshozók, de Kínán belül sincs egyetértés sem az eddig átalakításokkal, sem az ezután követendő úttal kapcsolatban.

Hogyan kezdődött a kínai reform és nyitás? Volt-e mesterterv? Mit tudott Deng Xiaoping? Mi a kínai csoda titka? Létezik-e kínai modell? Miért értik félre rendszeresen a kínai fejleményeket a külföldi szakértők?

Az Orient Expressz vendége Kusai Sándor Kína-szakértő, Magyarország volt pekingi nagykövete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének címzetes egyetemi docense, a modern Kína egyik legnevesebb magyar szakértője.

A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt.

Elhangzott a Civil Rádióban 2018. december 18-án. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google PodcastsPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Orient Expressz #15: Jurták vagy felhőkarcolók? - Zeneemyadar Batbayar

Mongólia az ellentétek országa. Ha egy beszélgetésben szóba kerül, általában a Dzsingisz alapította nagy mongol birodalom, a tatárjárás, a szinte végtelen belső-ázsiai puszták és a nomádok jutnak eszünkbe. Az ország hatalmas, 17-szer nagyobb hazánknál, ugyanakkor lakosainak száma alig haladja meg a 3,3 milliót. Kétségtelen, hogy sokan a hagyományos nagyállattartó nomád gazdálkodást folytatják, de a mongolok kétharmada ma már városokban él, Ulánbátor modern főváros, és a modernizáció rohamléptekkel halad az egész országban. Vidéken ma is sokan jurtákban laknak, de ezeknek a jurtáknak immár elengedhetetlen részei a napelemek, a tévé és a modern elektronikai eszközök. A mongol nomádok legtiszteltebb állata ma is a ló, de nyájaikat immár kínai motorbicikliken terelik. A gazdaság fontos alapját adja a nomád állattenyésztés, de a banki és szolgáltató szektor, az ipari és bányászati beruházások szerepe ma már meghatározó. A mongolok rendkívül büszkék nomád hagyományaikra, és miközben a globalizáció kikerülhetetlenül befolyásolja a mai kultúrát, ennek hatása a nomád gyökerek, az önálló kulturális identitás hangsúlyozásának fontosságát csak még inkább megerősítette.

Arról ma is sok szó esik, hogy a magyarok és a mongolok kulturális gyökerei sok tekintetben egy tőről fakadnak, de azt talán kevesen tudják, hogy a két ország története nem csak az idén 777 éves tatárjárás idején kapcsolódott össze, de a 20. század második felében is, és a rendszerváltás óta eltelt immár majd’ három évtizedben is sok szállal kötődött egymáshoz.

Milyenek a magyar–mongol kapcsolatok? Mennyiben érezhető még a 20. század második felének szoros együttműködése? Valóban „jó szívvel” gondolnak még a magyarokra? Milyen a mai mongol vidék? Milyen a város? Hogyan változott a mongol gazdaság az elmúlt negyedszázadban és milyen távlati lehetőségek vannak? Az ország földrajzi helyzete meghatározza a külpolitikai mozgásterét. Hogyan próbálnak ezen változtatni? Ma is meghatározó a „harmadik szomszéd politika”?

Az Orient Expressz vendége őexellenciája Zeneemyadar Batbayar úr, Mongólia rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete.

A riporterek Szilágyi Zsolt és Günsberger Dóra.

Elhangzott a Civil Rádióban 2018. december 11-én.

 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google PodcastsPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Orient Expressz #14: Hogy kerültek magyarok a Selyemútra? - Kelecsényi Ágnes

Az ősi Selyemút nemcsak kereskedelmi célokat szolgált, hanem a Nyugat és a Kelet találkozásának fő színtere is volt. A Kr. e. 2. századtól kezdődően több mint egy évezreden át használatban lévő útvonalon az áruk mellett vallások, eszmék, művészeti stílusok és technológiák áramlottak a nagy civilizációk között. A Selyemút menti belső-ázsiai városokban és oázisokban keveredtek a kínai, az indiai, az iráni, valamint a nyugati kultúra elemei, sajátos helyi világokat létrehozva.

A Selyemút földrajzi viszonyainak és kulturális emlékeinek feltárásából magyar tudósok is kivették a részüket, s két kutatónk, Széchenyi Béla és Stein Aurél expedíciói világhírűvé váltak. 2018 novemberében nyílt meg a „Magyarok a Selyemúton – a Széchenyi-expedíció és Stein Aurél” című kiállítás, amely ezeket a kutatókat és útjaikat mutatja be. A kiállítás január 7-ig ingyenes látogatható az Ybl Budai Kreatív Házban az Ybl Miklós téren, a Várkert Bazárnál.

Mi az a Selyemút, és mit kerestek rajta a magyarok? Ki volt Stein Aurél? Hogy vetődött a legnagyobb magyar fia Kínába? Mit rejtettek a dunhuangi barlangok? Hogy jön létre egy kínai-magyar kiállítás?

Az Orient Expressz vendége Kelecsényi Ágnes, az MTA Könyvár Keleti Gyűjteményének vezetője, a Magyarok a Selyemúton kiállítás kurátora.

A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2018. december 4-én. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google PodcastsPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.