Az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádió FM98-on

Orient Expressz - a rádióműsor

Orient Expressz #41: Facebookozhat-e egy láma? – Teleki Krisztina

2019. június 14. - Orient Expressz

Ma a buddhizmus a mongol kultúra meghatározó eleme, a nemzeti identitás egyik fontos pillére. A vallás viszonylag későn, a 13. században jórészt tibeti közvetítéssel jutott el az országba, és már elterjedésének korai időszakában, az első megtérés idején is jelentős befolyásra tett szert a Belső- és Közép-Ázsiát, Kínát, tehát gyakorlatilag a fél világot uraló Yuan udvarban. A mongol dinasztia bukását követően a vallás kissé háttérbe szorult, hogy a 16. század végétől, újult lendülettel ismét elterjedjen, jelentős szerepet játszva a mongol kultúra reneszánszában, a társadalom átalakulásában és a 16. század utáni mongol történelemben egyaránt. E folyamatnak, a második mongol buddhista megtérésnek olyan, az egyetemes kultúra szempontjából is fontos tisztségeket köszönhetünk, mind például a dalai lámák intézménye. A mongol buddhizmus és vezetői a későbbi évszázadokban fontos társadalmi és nem ritkán politikai szerepet is játszottak, a mandzsu korban a kolostori rendszer a mongol mindennapok meghatározó elemévé vált, sőt a 20. század második évtizedében teokratikus kormány irányította az országot. A buddhizmus legvirágzóbb időszakát a vallás totális háttérbe szorítása követte, az 1930-as években a bolsevik kormányzat a buddhizmus teljes megsemmisítését tűzte ki célul, elpusztította kolostorok jelentős részét, hírmondóik is alig maradtak. Az 1990-es rendszerváltás óta eltelt harminc év aztán ismét a vallás virágzását hozta. A folyamat olyan sikeres, hogy ma sokan már a harmadik megtérésről beszélnek, a buddhizmus immár ismét Mongólia államvallása.

Hány mongol megtérés volt? Milyen hatással van Kurt Cobain egy kutatói életútra? Mongol-e a mongol buddhizmus? Hogy kerültek szerzetesek a Halhín-goli csatába? Miért van feleségük a lámáknak? Miért tiltották ki a dalai lámát Mongóliából?

Az Orient Expressz vendége Teleki Krisztina tibetológus, mongolista, az ELTE Mongolisztikai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, aki fő kutatási témájául a mongol buddhizmust választotta, éveket töltött az országban a vallás, a kolostori élet tanulmányozásával, több nemzetközi projekt aktív résztvevője, számos könyv szerzője. A beszélgetésre épp egy mongóliai kutatóútja megszakításakor került sor.

A riporter Szilágyi Zsolt.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. június 11-én. 

 Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunesPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | Spotify | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A műsorban elhangzó zeneszámok:

Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg

Nirvana: About A Girl (MTV Unplugged) – www.youtube.com/watch?v=AhcttcXcRYY

Kunze: White Tara Prayer – www.youtube.com/watch?v=ZkDGHCQOJyo

Kunze: Green Tara Mantra – www.youtube.com/watch?v=5Bc5cLwz09I

Nirvana: All Apologies (MTV Unplugged) – www.youtube.com/watch?v=aWmkuH1k7uA

 



Orient Expressz #40: Hova vezet a Selyemút? – Matura Tamás

Az utóbbi években a kínai külpolitika kulcselemévé vált az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés, vagyis az Új Selyemút. A hivatalos pekingi nyilatkozatok szerint egy sokkal szebb, gazdagabb, békésebb új világ jön létre, ha a Selyemút program sikerrel jár, ugyanakkor a kritikusok szerint az Övezet és Út jelszavai valójában Kína nagyhatalmi törekvéseinek elfedésére szolgálnak. Mindenesetre a program haladni látszik, s az idei Egy övezet, egy út csúcstalálkozón már 37 ország állam- vagy kormányfője vett részt, amit Kína nagy diplomáciai sikernek értékelt. A kezdeményezéssel kapcsolatos kétségek azonban a csúcstalálkozó után sem tűntek el.

Mit akarnaka kínaiak az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezéssel? Miért nem szeretik sokan az Új Selyemutat? Adósságcsapdába csalja-e Peking a partnereit? Milyen lesz a kínai világhatalom? Mennyire nagy a Big Data Kínában?

Az Orient Expressz új adásának vendége Matura Tamás Kína-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. június 4-én. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunesPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | Spotify | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A műsorban elhangzó zeneszámok:

Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg 

The Belt and Road, Sing Along 一带一路全球唱 – https://www.youtube.com/watch?v=98RNh7rwyf8

GAI:火鍋底料 – https://www.youtube.com/watch?v=qdA32j7_U6U

Jay Chou 周杰倫: Now You See Me – https://www.youtube.com/watch?v=LbUKhXO2oCs

Second Hand Rose 二手玫瑰: 采花 – https://www.youtube.com/watch?v=tP5r1w4sSDc

 

Orient Expressz #39: Hogy lehet valaki teljesen japán és teljesen magyar? – Matsuzaki Diána Sayuri

Magyarországon hagyományosan nagy az érdeklődés Japán, a japán kultúra, a japán emberek iránt. Az Orient Expressz új adásának vendége egy olyan ember, aki ezzel az érdeklődéssel több módon is rendszeresen találkozik. Egyrészt külpolitikai újságíróként sokat foglalkozik a kelet-ázsiai térséggel, s éveken át szerkesztette és vezette az egyetlen ázsiai témájú magyar televíziós magazinműsort. Másrészt ő maga félig japán, s a magyar mellett japán identitással is rendelkezik, ismeri a szigetország nyelvét és kultúráját.

Milyen volt fél-japánként felnőni Magyarországon? Hogy jött a japán helyett a latin szak? Hogy készült az Ázsia magazin? Érdekli-e a japánokat a császári család magánélete? Mi az a reiwa?

Beszélgetőtársunk Matsuzaki Diána Sayuri külpolitikai újságíró, akivel saját személyes tapasztalatairól, az ázsiai témájú műsorkészítés rejtelmeiről és persze Japánról is beszélgetünk.

A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. május 28-án. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunesPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | Spotify | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A műsorban elhangzó zeneszámok:

Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg  

Yuko Suzuhana with Wagakki Band: Nijiiro Chouchou – https://www.youtube.com/watch?v=lBgO4tvEVUU

和楽器バンド / あっぱれが正義 – https://www.youtube.com/watch?v=psJG_lNEGSg

Erik Sumo & The Fox-Fairies: Dance Dance Have A Good Time ダンスダンス☆ハバグッタイム – https://www.youtube.com/watch?v=4gupmu_dfPs

和楽器バンド / 千本桜 – https://www.youtube.com/watch?v=K_xTet06SUo

 

 

Orient Expressz #38: Mit szólt Konfuciusz a szexhez? – Tokaji Zsolt

A klasszikus kínai irodalommal a 19. században kezdtek megismerkedni a magyarok, de az igazi nagy fordítások az 1950-60-es években jelentek meg, ekkortól olvasható magyarul például a Nyugati utazás vagy a Vízparti történet. Az első sinológus-műfordító nemzedék már visszavonult, de fordítások az elmúlt években-évtizedekben is készültek, méghozzá elsősorban mai vendégünk jóvoltából, akinek köszönhetően évről évre bővül a magyarul is rendelkezésre álló klasszikus kínai remekművek listája. Legutóbb kínai erotikus írásokból jelentetett meg válogatást Pajzán történet – Kínai erotikus kisregények címmel, de fordított filozófiai és hadtudományi klasszikusokat, kísértethistóriákat, verseket és hagyományos kínai gyógyászati szakkönyveket is.

Mennyire voltak szemérmesek a régi kínaiak? Mit szóltak a konfuciánusok a szexhez? Elítélték-e ahomoszexualitást? Mire szolgáltak az ókori kínai hadtudományi klasszikusok? És ki volt Ágner Lajos?

Az Orient Expressz vendége Tokai Zsolt sinológus-műfordító, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, aki íróként, forgatókönyvíróként, szerkesztőként is ismert. 

A riporterek Szilágyi Zsolt és Gulyás Csenge.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. május 21-én. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunesPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | Spotify | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A műsorban elhangzó zeneszámok:

Wan Xiaoli 万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg

Second Hand Rose 二手玫瑰: 允许部分艺术家先富起来 - https://www.youtube.com/watch?v=LnuJxx9LQME

老王樂隊: 我還年輕 我還年輕 Teens Edge - https://www.youtube.com/watch?v=NbNPJr_0tqA

痛苦的信仰: 這是個問題 - https://www.youtube.com/watch?v=dP84p9CM0cU

Jay Chou 周杰倫: 霍元甲 Fearless - https://www.youtube.com/watch?v=wr-6wwt8RXk

Orient Expressz #37: Hány vécécsésze egy szavazat? – Byrappa Ramachandra

Indiát a világ legnagyobb demokráciájának szokták nevezni, de ez a demokrácia teljesen másként működik, mint ahogy azt nyugaton megszoktuk. A politikában és a társadalomban meghatározóak a helyi hagyományok, igencsak sajátosan érvényesülnek az emberi jogok, korlátozottak a nők, a kisebbségek és az alacsonyabb kasztokhoz tartozók lehetőségei. Mindeközben a gazdaság gyorsan növekszik, és India hamarosan a világ legnépesebb országa lesz.

Hogy kerül egy karnatakai csodagyerek Magyarországra? Mit osztogatnak az indiai választásokon? Miért lesz hamarosan a világ legnépesebb országa India? Vonzó-e a kínai példa? Miért működik még mindig a kasztrendszer?

Az Orient Expressz új adásának vendége Byrappa Ramachandra történész, az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének adjunktusa, akivel nemcsak kutatási eredményeiről, hanem saját személyes tapasztalatairól is beszélgetünk.

A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté.

Elhangzott a Civil Rádió FM98:00-in 2019. május 14-én. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunesPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | Spotify | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A műsorban elhangzó zeneszámok:

Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg

Sankara Nadasarirapara | శంకర నాదసరీరాపర | Sankarabharanam Movie Song | Somayajulu | S.P.B - https://www.youtube.com/watch?v=iZACVIMSbOM 

Donga Ramudu Songs - Chigurakulalo Chilakamma - ANR Savithri Jamuna - https://www.youtube.com/watch?v=65gt3xXLNtM

Telisindile Telisindile Song In Ramudu - Bheemudu - https://www.youtube.com/watch?v=7njBOrk3Vsc

Sankarabharanam - Broche varevaru ra | Video Song | S. P. Balasubramanyam, Vani Jayaram - https://www.youtube.com/watch?v=WBCBtSJVtdY  

Orient Expressz #36: Mikor jön már a kínai pénz? – Szunomár Ágnes

Az elmúlt egy-két évben a nyugati sajtóban számos olyan értékelés jelent meg, mely szerint a kínaiak közép-kelet-európai kapcsolataik fejlesztésével Európa megosztására törekszenek, s Kína itteni térnyerése veszélyt jelent az egész Nyugatra nézve. Egyesek azt állítják, hogy Kína felvásárolja térségünket, s benne Magyarországot, ráadásul tőkéje és termékei mellett politikai eszméit is exportálni kívánja. Erre szolgálna az Új Selyemút kezdeményezés is. Ugyanakkor ha megnézzük a számokat, akkor azt látjuk, hogy a kínaiak nincsenek hangsúlyosan jelen régiónkban, s a bejelentett nagyberuházások zöméből semmi sem valósult meg.

Hogyan állnak a kínaiak Közép- és Kelet-Európában? Miről szól az Egy övezet, egy út program? S mikor érkezik meg Magyarországra az a sok pénzt, amit a kínaiak állítólag megígértek?

Az Orient Expressz adásának vendége Szunomár Ágnes Kína-kutató közgazdász, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa és kutatócsoport-vezetője, a kínai gazdaság ismert szakértője.

A riporterek Salát Gergely és Szilágyi Zsolt.

Elhangzott a Civil Rádió FM98-on 2019. május 7-én.

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunesPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | Spotify | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban. 

A műsorban elhangzó zeneszámok:

Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg

Second Hand Rose 二手玫瑰: 仙兒 - https://www.youtube.com/watch?v=XvIPz5E2bL0

Miserable Faith 痛仰: 再见杰克 - https://www.youtube.com/watch?v=eo68YoZcfY0

Mary Bites Kerry 瑪莉咬凱利: 展望未來 - https://www.youtube.com/watch?v=G7pwkBKF7u0

New Pants 新裤子: 金色偶像 - https://www.youtube.com/watch?v=dMAoVCkPnnI 

Orient Expressz #35: Hogyan válasszunk ajatollahot? – N. Rózsa Erzsébet

40 éve, 1979 februárjában ért véget az iráni iszlám forradalom, amely alapvetően megváltoztatta Irán alkotmányos berendezkedését. A Ruhollah Khomeini ajatollah vezette felkelők célja az iráni sah rezsimjének megdöntése volt, és ez sikerrel is járt: a forradalom véget vetett Reza Pahlavi sah uralmának. A sah családjával együtt elmenekült, és emigrációban élte le élete hátralevő részét. Iránt teokratikus államként szervezték újjá, és 1979 április 1-jén kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot. 

Miért tört ki a forradalom, és milyen hatásai voltak Iránban és az Iránon kívüli iszlám világban? Hogyan működik a gyakorlatban Khomeini ajatollah elképzelése, és mit jelent a vallástudós vezetése?

Az Orient Expressz adásának vendége N. Rózsa Erzsébet iranista, egyetemi tanár, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója. N. Rózsa Erzsébet évtizedek óta figyeli és kutatja az iráni politikai rendszer változásait, Irán külkapcsolatait és hatalmi törekvéseit, valamint Irán nukleáris ambícióit. 

Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. április 30-án.

A riporterek Günsberger Dóra és Szakáli Máté. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunesPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | Spotify | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A műsorban elhangzó zeneszámok:

Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg

Chekad: Meshkatian - https://www.youtube.com/watch?v=Z5DaTTCcR2k

Amir Azimi: Bi to - https://www.youtube.com/watch?v=I_Z-LapzwWA

Ali Reza Qerbani: Man osheq-e chesmet shudam (من عاشق چشمت شدم - علیرضا قربانی) - https://www.youtube.com/watch?v=85rdlOil0Ro&feature=youtu.be

Iranian folk song - https://www.youtube.com/watch?v=bQqEhrlQWXg&t=83s 

Orient Expressz #34: Mit keresnek itt a kínaiak? – Knyihár Eszter

Ma már a világ minden pontján, így hazai nagyvárosokban, de kisebb vidéki településeken is mindennapos élmény, hogy kínai emberek jönnek szembe velünk az utcán. Ez csak részben köszönhető a világba kirajzó kínai turisták egyre növekvő számának, soka közülük otthonuknak választják az adott országot, így hazánkban is egyre többen élnek közülük. Miközben azonban a Kínáról szóló híradások általában az anyaországgal foglalkozó hírekre korlátozódnak, alig tudunk valamit, a külföldön élő kínai diaszpóra sokszor zárt közösségeiről.

Kik ők? Hogyan és miből élnek? Hogyan őrzik kultúrájukat? Mennyire asszimilálódnak a befogadó közösségekbe? Mi a különbség az első és a második hullámban érkezett magyarországi kínaiak között? A második generációs tinilányok Fluor Tomiba szerelmesek vagy Jay Chouba?

Az Orient Expressz új adásának vendége Knyihár Eszter, az ELTE Konfuciusz Intézet munkatársa, akinek kutatási területe a Magyarországon élő kínai diaszpóra.

A riporterek Szilágyi Zsolt és Salát Gergely.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. április 23-án. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunesPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | Spotify | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Az adásban elhangzott zeneszámok:

Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg

Tang Dynasty: Pathway – https://www.youtube.com/watch?v=LnEMVEmLuT4

Cui Jian 崔健: Do It All Over Again 从头再来 – https://www.youtube.com/watch?v=miQQsMU5oNI

Cui Jian 崔健: Let me go wild in the snow 快让我在这雪地上撒点儿野 – https://www.youtube.com/watch?v=iX20_FcBgNE

Ego Fall 颠覆M – Echo From The Abyss 深渊的回响 – https://www.youtube.com/watch?v=XGz7MwpWEfc

Orient Expressz #33: Végül is kié Kasmír? – Csicsmann László

India és Pakisztán viszonya a kezdetektől fogva komplikált, és a két állam közötti konfliktus egyik fő oka Kasmír hovatartozásának kérdése. Mind India, mind pedig Pakisztán saját területének részeként tekint Kasmír egészére, ám az 1947 előtti kasmíri fejedelemség nyugati területei, nevezetesen Gilgit-Baltisztán és Azad Kasmír de facto pakisztáni fennhatóság alatt állnak, míg a keleti részt, a Dzsammu és Kasmír nevű régiót India ellenőrzi. A két ország három alkalommal vívott háborút, legutóbb pedig 2019 februárjában került összetűzésbe Kasmír hovatartozása miatt.

Miért játszik ennyire fontos szerepet a Kasmír-kérdés a két állam viszonyában? Hogyan próbálják rendezni a felek Kasmír hovatartozását, illetve mit szól, vagy éppen nem szól a nemzetközi közösség a Kasmír-kérdéshez?

Az Orient Expressz vendége Csicsmann László Dél-Ázsia- és Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának dékánja. Csicsmann László szívügye a dél-ázsiai térség: több alkalommal járt Pakisztánban és Indiában, s számtalan publikációja jelent meg a témában.

A riporterek Günsberger Dóra és Szakáli Máté.

Elhangzott a Civil Rádió FM98.00-on 2019. április 16-án. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunesPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | Spotify | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

A műsorban elhangzó zeneszámok:

Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 - www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg

Mohe Rang Do Laal - https://www.youtube.com/watch?v=XU3eFkY1BTI

Rahat Fateh Ali Khan: Pata yar da - https://www.youtube.com/watch?v=TpRmgHOrhV8

Aabha Hanjura & Sufistication: Kashmiri Folk Medley - https://www.youtube.com/watch?v=favNA9Zb9Lw

Led Zeppelin: Kashmir - https://www.youtube.com/watch?v=sfR_HWMzgyc

 

Orient Expressz #32: Jó arc-e Jackie Chan? – Mohr Richárd

A kínai–magyar kapcsolatok még sosem voltak olyan intenzívek, mint manapság. A két ország kereskedelmi forgalma két évtizede folyamatosan növekszik, Magyarországon jelentős kínai befektetések valósultak meg, s nálunk él a régió legnagyobb kínai közössége. Ugyanakkor a kulturális és kommunikációs különbségek sok problémát okoznak, gyakoriak a félreértések, és még mindig számos tévhit él a kínaiakkal kapcsolatban.

Az Orient Expressz új adásának vendége egy olyan szakember, aki több mint negyed évszázada dolgozik a magyar–kínai érintkezés frontvonalában, s nemigen van olyan területe e kapcsolatnak, ahol ne rendelkezne gazdag – a terepen szerzett – tapasztalatokkal. Mohr Richárd sinológus jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének igazgatója, de korábban több mint tíz évet dolgozott Pekingben üzleti tanácsadóként és üzleti trénerként, emellett negyed évszázadnyi fordítási és tolmácsolási gyakorlata van a gazdaság, a diplomácia és a technika területén.

Gyakori volt-e a ’80-as évek Kazincbarcikáján, hogy valaki elkezdett kínaiul tanulni? Mi az a gömböc? Mondanak-e a kínaiak nemet? Hogyan zajlik egy kínai üzleti tárgyalás? Mire figyeljünk a kultúraközi kommunikációban? Ki a jobb fej, Jackie Chan filmsztár vagy Hu Jintao pártfőtitkár-államelnök?

A riporterek Salát Gergely és Günsberger Dóra.

Elhangzott a Civil Rádióban 2019. április 9-én. 

Feliratkozás: Acast | Blubrry | Google Podcasts | iTunesPlayer.fm | PodbeanSoundcloud | Spotify | StitcherRSS

Orient Expressz, az ázsiai kultúrák, népek, országok magazinja a Civil Rádióban. Adás: keddenként 20:00–21:00 között, ismétlés szombaton 17:00-kor. (Fogható Budapesten és környékén az FM 98.00-on, illetve az interneten a rádió honlapján.) A korábbi epizódok meghallgathatók a Soundcloudon, illetve a fent felsorolt podcast alkalmazásokban.

Az adásban elhangzott zeneszámok:

Wan Xiaoli万晓利: Huli 狐狸 – www.youtube.com/watch?v=7uO-0BTkWyg

The Trouble 热超波乐队: 陈丹丹 – https://www.youtube.com/watch?v=-JLjZgrkEIU

Long Shen Dao: Bodhi Ragga – https://www.youtube.com/watch?v=u43gAfGTiRk

痛苦的信仰: 公路之歌 – https://www.youtube.com/watch?v=VsyYXfh22gE

 Carsick Cars: Mogu Mogu – https://www.youtube.com/watch?v=pQKdN4kBC6Y